Honfoglaló őseink között az ugor eredetű genetikai elemek éppúgy jelen lehettek, mint a közép-ázsiai török népekre jellemzők. Az elmúlt évezred azonban nem múlt el nyomtalanul – ez az egyik fő megállapítása egy, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében folyó vizsgálatsorozatnak. A magyar etnogenezis kutatásának újabb archeogenetikai eredményei a Scientific Reportsban jelentek meg. További információk:
Az MTA honlapján
Az Újkor portálon
Szécsényi-Nagy Anna előadása a Science Meetup rendezvényen (2016.09.13.)

A modern régészeti kutatás ma már elképzelhetetlen az ún. bioarcheológiai tudományok segítsége nélkül. A régészeti korok emberének biológiai adottságai, betegségei, demográfiai viszonyai és nem utolsó sorban rokonsági viszonyai régóta a tudományos kutatás fókuszában állnak. A molekuláris biológia és a technológiai környezet ugrásszerű fejlődése lehetővé tette, hogy az eddig többnyire történeti-nyelvészeti-régészeti módszerekkel kutatott magyar „etnogenezist”, különösen annak honfoglalás kori etapját az archeogenetika módszereivel és eszközeivel bírjuk szóra. További információ: Megtekinthető a youtube-on: Rokonok. Mit mondhat a genetika a honfoglaló magyarokról?
Interjú Mende Balázzsal a Tilos rádióban

 A Petőfi Irodalmi Múzeum konferenciája, 2015. 5.17
Mende Balázs előadása megtekinthető a youtube-on:
Lehetőség és/vagy bizonyosság.Mit tudhatunk meg a biológiai maradványokból?