A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának negyedik részében Szécsényi-Nagy Anna igazgató mutatja be az alig egy éve a régészeti intézetből kivált, mára már önállóan működő BTK Archeogenomikai Intézetet. Türk Attila, a BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoport vezetője és Szeifert Bea, a BTK Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársa a magyar őstörténeti kutatások legújabb eredményeiről beszél.

Szécsényi-Nagy Anna, intézetünk igazgatója interjút adott a mandiner.hu számára az avar kori elit genetikai kutatásának újabb eredményeit bemutató tanulmányról, amely tavasszal a Cell élettudományi szaklapban jelent meg.

Szeifert Bea, intézetünk tudományos munkatársa interjút adott a mandiner.hu számára a korai magyarok népességtörténetével foglalkozó projekt eredményeiről, amelyek nemrégiben az Oxford University Press Human Molecular Genetics című tudományos folyóiratban jelentek meg.

„Optimális esetben ma már akár egymillió éves biológiai maradványból is kivonhatunk értékelhető DNS-t” – mondta el Szécsényi-Nagy Anna, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Archeogenomikai Intézet vezetője. A biológus és régész végzettségű kutató azt vallja, hogy a kutatónőket tisztán a szakmai érdemeik alapján kellene megítélni." Szécsényi-Nagy Anna a Magyar Nemzet interjújában többek között az archeogenomika lehetőségeiről és korlátairól, a termékeny szakmai kapcsolatokról és a női kutatók helyzetéről is beszélt.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont összintézeti fórumára 2022. június 28-án, kedden került sor a Humán Tudományok Kutatóházában. A rendezvényen a BTK vezetőségének beszédei mellett a BTK Anonymus-díjazottainak és új professor emeritusainak laudációja is elhangzott és bemutatkozott a kutatóközpont két új intézete.

"Szinte világszenzáció-számba ment, amikor 2008-ban az Altáj hegység Gyenyiszova nevű barlangjában olyan ősi emberi maradványokra leltek (először csak egy ujjpercre, majd később egy fogra), amelyről két évvel később a tudósvilág és a szélesebb közvélemény megtudta, hogy a leletek eredeti gazdája mintegy 50-70 ezer évvel korábban élt, és az első genetikai elemzések alapján a neandervölgyiektől és a Homo sapiensektől független embercsoportot képviselnek. A lelőhely után gyenyiszovai embernek elnevezett őssel kapcsolatban széleskörű kutatás folyt és folyik ma is."

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetében végzett magyar őstörténeti vonatkozású archeogenetikai kutatások legújabb eredményei jelentek meg az Oxford University Press Human Molecular Genetics című tudományos folyóiratában. A korai magyarok népességtörténetével foglalkozó projekt magyar–orosz–ukrán tudományos együttműködés keretein belül valósult meg, összesen 18 intézet és egyetem régész, antropológus és genetikus munkatársai vettek benne részt. 

A Penna – az élő bölcsészet magazinja második adását 2022. június 5-én, vasárnap délután 15 óra 25 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna. Az epizódot június 7-én, kedden 8 óra 28 perctől ismétli. 
A műsorban a Bölcsészettudományi Kutatóközpont más kutatásai mellett Mende Balázs, intézetünk igazgatóhelyettese, tudományos főmunkatársa beszámol az Archeogenomikai Intézetének részvételével zajló Tihanyi Királykripta kutatásainak eredményeiről.