ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
Az elmúlt két hónapban az Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai itthon és külföldön is számos tudományos konferencián mutatták be aktuális, izgalmas eredményeiket. Összefoglalónkban áttekintést adunk az elhangzott előadásokról.
2003-ban, az M7-es autópálya nyomvonalához kapcsolódó ásatások során, a Balatonkeresztúr-Réti-dűlő lelőhelyen két sírcsoportban 11 kora bronzkori egyén sírja került elő. Közülük a 13. sírba temetett, 35–45 éves korában elhunyt nő koponyája nagyon jó állapotban őrződött meg, amelyet alapul véve 2022-ben elkészülhetett az első magyarországi bronzkori női arcrekonstrukció.
Az Archeogenomikai Kutatóintézet kollégái közel egy évtizede kapcsolódtak be a magyarság genetikai gyökereinek kutatásába, melynek része a korai magyarokhoz köthető temetők humán csontanyagának elemzése. A nemrég a Cell folyóiratban közölt angol nyelvű tanulmány után most a Debreceni Szemle legújabb számában jelent meg egy összefoglaló eddigi eredményeikből.
Egy magyar kutatók által vezetett nemzetközi projekt sikeresen azonosította az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait. A Hajdu Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék) által koordinált kutatás során az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai, Szécsényi-Nagy Anna és Borbély Noémi a genetikai elemzésekért voltak felelősek. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg. Az eredmények jól illusztrálják azt, hogy a humán és természettudományok összefogásával milyen hatékonyan lehet a történelmi adatokat ellenőrizni és a múltbeli erőszakos haláleseteket példátlan részletességgel rekonstruálni. Az új tanulmány a rangos Forensic Science International: Genetics c. igazságügyi genetikai folyóiratban jelent meg.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.