Új archeogenetikai tanulmány a Nature-ben: Egy nemzetközi kutatócsoport az ELKH és az ELTE kutatóinak részvételével elemezte Európa bronz- és vaskori népességeit

Az elmúlt években a kutatók egy széleskörű európai és amerikai összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai program keretében sikeresen elemezték közel 800 őskori humán egyén genomját. A kutatás eredményei 2021. december 22-én jelentek meg a Nature-ben.
A projekt célja a Brit-szigeteket a bronzkor második felében (Kr. e. 1300–800) elérő népességmozgások feltérképezése volt. Ez a betelepülési hullám összefüggésben állhatott a kelta nyelvek terjedésével, és a Brit-szigetek későbbi vaskori népességeinek alapját alkothatta. Ahhoz, hogy Európa bronzkori és vaskori népesedési folyamatai jobban megismerhetők legyenek, az európai kontinens számos régiójából, így hazánk területéről is vizsgáltak DNS mintákat. A közép-európai leletek alapvető jelentőségű összehasonlító anyagok voltak ebben a vizsgálati sorozatban. Mindezen adatok a jövőbeni kutatások során régiónk vaskori népességtörténeti kérdéseinek megválaszolásához is alapul szolgálnak majd.

Bővebben ...

Online Budapest Science Meetup - December

Az idei utolsó Science Meetup online, Zoom-on keresztül kerül megrendezésre 2021 December 9.-én délután 19.00 órától 20.30.-ig (CET). Az esemény egyik részt vevője Gerber Dániel az ELKH BTK Archeogenomikai Intézet munkatársa, aki a lovak bukása és tündöklése címmel fog előadást tartani. 
A lovak eredete és háziasításuk története régész és biológus körökben évtizedek óta vita tárgyát képezte, nem kis részben a meglévő ló-maradványok vizsgálhatóságának korlátai, vagy még többször azok hiánya miatt. Ahogy számos más esetben, itt is végül a genetika, azon belül is az archeogenetika adta meg a választ a kérdésre, és még ha nem is látunk tisztán a részleteket illetően, a házilovak eredetének története végre formát kezdett ölteni. 

További információk az eseményről és a Zoom csatlakozási lehetőség ezen a linken érhető el. 

Szénizotópos vizsgálatok igazolják a Tihanyi Királykriptában feltárt csontok egy részének tizenegyedik századi eredetét

A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyunk szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói.  A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a Tihanyi Királykriptában feltárt emberi csontmaradványokat. A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető. 

A teljes anyag átvéve az https://elkh.org/hirek/ weboldaláról.

Bővebben ...

Meghívó az Archeogenomikai Intézet bemutatkozó mini-konferenciájára

Tisztelt Érdeklődők!

2021. 11. 30-án 14 órától a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézete bemutatkozó mini-konferenciát rendez (személyes és online formában).
A konferencia helyszíne: BTK Régészeti Intézet tanácsterme (1097 Bp. Tóth Kálmán utca 4, HTK B épület 2. emelet)

Meghívó és programfüzet: pdf

Az esemény regisztrációhoz kötött: regisztrációs link

A járványhelyzet miatt a rendezvényen való személyes részvétel feltétele az érvényes védettségi igazolvány és a maszkviselés. A regisztráltakat a rendezvény kezdete előtt tájékoztatjuk az online csatlakozási lehetőség technikai részleteiről.

Üdvözlettel: A szervezők