A múlt helyszínelői – beszélgetés Fábián Szilviával és Gerber Dániellel a Glossza 9. adásában

Miről mesélnek egy bronzkori temetkezés leletei? Mi az a biorégészet? Hogyan lehet genetikai vizsgálatokból az ember fizikai megjelenésére, betegségeire vagy mentális egészségére következtetni? Milyen az, amikor egy négyezer évvel ezelőtt élt ember arcvonásai megelevenednek egy arcrekonstrukció segítségével? A Glossza kilencedik adásában Fábián Szilviát a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság főosztályvezetőjét, régész muzeológusát, valamint Gerber Dánielt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársát, bioinformatikusát kérdeztük.

Bővebben ...

A ló háziasításának története – friss eredmények a Nature-ben

Új, archeogenomikai fókuszú tanulmány jelent meg a lovak háziasításának történetéről a Nature-ben, melyben magyarországi bronzkori leleteket is vizsgáltak. A toulouse-i Paul Sabatier Egyetem CAGT kutatóközpontjában Ludovic Orlando által vezetett 162 tagú ERC Pegasus kutatócsoport nagyszabású kutatásában az ELKH BTK Archeogenomikai Intézet és Régészeti Intézet, valamint a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum régész, archeozoológus és archeogenetikus munkatársai is részt vettek. A Pablo Librado első szerzőségével jegyzett tanulmány újabb mérföldkövet jelent a lovak eredetének és háziasításuk történetének megismerésében.

Bővebben ...

Emberi maradványokon végzett DNS vizsgálatokra vonatkozó, világszintű etikai nyilatkozat jelent meg a Nature hasábjain

A 31 ország 68 kutatója által összeállított, és aláírt útmutatást és nyilatkozatot David Reich harvardi munkacsoportja kezdeményezte. A munka alapját képező 2020 novemberében rendezett online, világméretű és multidiszciplináris részvétellel zajló műhelymunka fókusza az archeogenetikai vizsgálatok etikai problémáinak és irányelveinek megvitatása volt. A résztvevők (köztük Bánffy Eszter és Szécsényi-Nagy Anna) az esettanulmányok és régiós kutatási nehézségek megtárgyalása után egyetértettek abban, hogy szükséges egy olyan nemzetközi útmutatás és irányelv csomag kidolgozása, amelyhez később a genetikus, antropológus és régész szakma igazodni tud majd, és rögzíti a humán archaikus DNS kutatás világviszonylatban is érvényesíthető alapvető etikai szabályait.

Bővebben ...

Meghívó: Történetírás és genetika

2021. október 21-én, csütörtökön 18.00-kor – Jankovics Marcellről is megemlékezve 80. születésnapja alkalmából – Aspektus vitaest a Nemzetek Házában!
Cím: 1062 Budapest, Bajza utca 54. Mfszt. 1/1.
Téma: Amit a magyarság eredetéről tudhatunk, avagy történetírás és genetika
Meghívott előadóink: Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus, az ELKH BTK Archeogenomikai Intézetének vezetője, Klima László régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézet Magyar Őstörténeti és Honfoglaláskori Régészeti Tanszékének tudományos főmunkatársa és Németh Endre matematikus, szoftverfejlesztő, aki több mint egy évtizede foglalkozik filogenetikai és populációgenetikai adatok értékelésével és modellezésével. Minden érdeklődőre számít az Aspektus téma-felelőse: Gecse Géza.

Háttér: Jankovics Marcell Fehérlófia c. 1981-es rajzfilmjének részlete: 
https://www.youtube.com/watch?v=ZFPXxSZbWJs

A rendezvény háttere: 
http://www.gecse.eu/210918_Hatter_Aspektus.htm

Meghívó: http://www.gecse.eu/211021_Asp_gen.htm