A magyar honfoglalás kori régészeti hagyaték keleti kapcsolatrendszere:
Közép-Urál régiója

Magyar és orosz régészek együttműködése az Uelgi (Cseljabinszk) lelőhely feltárásánRégészeti adatbázis és archaeometriai kutatások alcímmel 2012-ben indult OTKA projektet (OTKA 106369) dr. Türk Attila vezeti.
A magyar népesség eredetét az Közép-Urál vidékéről eredeztetik a kutatók, amely régióban magyar kutatók részvételével 2010-óta folynak feltárások Ujelgi temetőjéban Szergej Botalov vezetésével. Laboratóriumunk Ujelgi temetőjéből feltárt emberi maradványok anyai DNS állományát kutatja, teljes mitokondriális genom szinten.

A magyar őstörténeti kutatások újabb genetikai eredményeiről itt olvashat.
A legfrissebb eredmények a "IV. Korai Magyar Történeti Konferencia" kiadványában olvashatóak, intézetünk projekttel kapcsolatos publikációi:

Csáky Veronika, Gerber Dániel, Szeifert Bea, Egyed Balázs, Stégmár Balázs, Szergej G. Botalov, Ivan V. Grudocsko, Natalja P. Matvejeva, Alekszandr Sz. Zelenkov, Anasztaszija V. Szlepcova, Rimma D. Golgyina, Andrej V. Danics, Mende Balázs Gusztáv, Türk Attila, Szécsényi-Nagy Anna: Genetikai adatok az Urál vidék kora középkori temetkezéseiből a korai magyarsággal kapcsolatba hozható régészeti hagyaték tükrében. In Hadak útján - A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIX. konferenciája, Budapest, 2019. november 15-16., 2023. kiad., 4:113–157. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Magyar Őstörténeti Kutatócsoport; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Régészettudományi Intézet; Martin Opitz Kiadó.

Csáky Veronika, Gerber Dániel, Csiky Gergely, Koncz István, Szeifert Bea, Mende Balázs Gusztáv, Egyed Balázs, Pamjav Horolma, Marcsik Antónia, Molnár Erika, Pálfi György, Gulyás András, Kovacsóczy Bernadett, M. Lezsák Gabriella, Lőrinczy Gábor, Szécsényi-Nagy Anna, Vida Tivadar: Az avar kori elit eredetének és rokoni szerveződésének archeogenetikai vizsgálata. In Hadak útján - A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIX. konferenciája, Budapest, 2019. november 15-16., 2023. kiad., 4:59–78. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Magyar Őstörténeti Kutatócsoport; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Régészettudományi Intézet; Martin Opitz Kiadó

A projektben dolgozó munkatársak: dr. Türk Attila (PPKE), Mende Balázs Gusztáv (BTK AGI), Bea Szeifert (BTK AGI, ELTE TTK), Csáky Veronika (BTK AGI), Gerber Dániel (BTK AGI, ELTE TTK).
Partner intézmények: Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Régészeti Tanszék.

Bronzkori társadalmak genetikai kutatása

Érdi tömegsírKiss Viktória Lendület programjának részeként bronzkori tömegsírokba (Érd, Balatonkeresztúr) temetett egyének genetikai kapcsolatait kutatjuk. Eszközeink a mitokondriális és a sejtmagi genom új generációs típusú (NGS) szekvenálása.

A tömegsírok mellett a 2015-ben indult őskori genomikai kutatást az első eredmények ismeretében bővítettük a középső és késő bronzkor vizsgálatával, további 60 mintát vonva be az analízisbe.

A projektben dolgozó munkatársak: Szeverényi Vajk (Déri Múzeum), Kiss Viktória (BTK RI), Kulcsár Gabriella (BTK RI), Köhler Kitti (BTK RI), Mende Balázs G. (BTK AGI), Szécsényi-Nagy Anna (BTK AGI), Gerber Dániel (BTK AGI, ELTE TTK), Hajdu Tamás (ELTE TTK), Fábián Szilvia (MNM)
Partner intézmények:

  • MTM Embertani Tár
  • Department of Genetics, Harvard Medical School (prof. dr. David Reich)

Projekttel kapcsolatban megjelent publikációk:

A magyar honfoglalás kori régészeti hagyaték keleti kapcsolatrendszere: Közép-Urál régió

A Régészeti adatbázis és archaeometriai kutatások alcímmel 2012-ben indult OTKA projektet (OTKA 106369) dr. Türk Attila vezette.

A magyar népesség eredetét az Közép-Urál vidékéről eredeztetik a kutatók, amely régióban magyar kutatók részvételével 2010-óta folynak feltárások Ujelgi temetőjében Szergej Botalov vezetésével. Laboratóriumunk Ujelgi temetőjéből feltárt emberi maradványok anyai DNS állományát kutatta, teljes mitokondriális genom szinten.

A projektben dolgozó munkatársak: dr. Türk Attila (PPKE), Mende Balázs Gusztáv (BTK AGI), Bea Szeifert (BTK AGI, ELTE TTK), Csáky Veronika (BTK AGI), Gerber Dániel (BTK AGI, ELTE TTK).
Partner intézmények: Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Régészeti Tanszék.

A projekt eredményein alapuló publikációk:

A Tihanyi Királykripta feltárására indult multidiszciplináris kutatási projekt


A Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása c. projekt 2021-ben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kezdeményezésére és annak pénzügyi támogatásával jött létre. A projekt keretében az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (ELKH BTK) koordinálásával, más intézmények bevonása mellett hitelesítő ásatást és falkutatást végeznek a szakemberek.

A projekt vezetője Szovák Kornél professzor, az ELKH Tudományos Tanácsa Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégiumának tagja, az ELKH BTK Moravcsik Gyula Intézetének igazgatója, koordinátora pedig Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének igazgatóhelyettese, tudományos főmunkatársa.

A projekt legfontosabb célkitűzése a tihanyi bencés apátság I. András temetkezési helyeként számon tartott altemplomi részének hitelesítő régészeti kutatása. A „Tihanyi altemplomként” ismert Királykriptában az 1953-ban, továbbá az 1990-es években végzett részleges régészeti és műemléki kutatások több fontos kérdést is megválaszolatlanul hagytak a 11. századi épülettel és az alapítók sírjaival kapcsolatban: a középkori templom formája, a Királykripta és a középkori templom építészeti viszonya, a kripta boltozatának eredetisége, illetve esetleges későbbi módosításai egyelőre éppúgy eldöntetlen kérdések, mint az ide temetkező I. András király és Dávid herceg sírhelye, és a kriptában korábban feltárt további sírok keltezése és értelmezése. Nem tisztázott, hogy az 1953-ban a tér közepén elhelyezett sírkő alá visszatemetett emberi maradványok a kripta temetkezéseinek melyik fázisát reprezentálják: erre a kérdésre szénizotópos datálási módszerrel próbáltak választ adni a kutatók.

A projekt szakmai munkáját a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója által felkért tanácsadó testület segíti, amelynek vezetője Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, tiszteletbeli elnöke pedig Mihályi Jeromos, a bencés apátság elöljárója választotta meg. Az ásatási munkálatok 2021. május elején indultak Takács Ágoston régész vezetésével. A régészeti munkákkal részben párhuzamosan műemléki falkutatást is végez Simon Anna művészettörténész, műemléki szakértő.

A bioarcheológiai vizsgálatokat Szécsényi-Nagy Anna igazgató és Mende Balázs igazgatóhelyettes vezetésével az Archeogenomikai Intézet végzi: az emberi maradványok klasszikus morfológiai antropológiai vizsgálatát, a radiokarbon alapú kormeghatározás értékelését, valamint a DNS vizsgálatokat .

A kutatás a Tihanyi Bencés Apátság teljes támogatásával és aktív együttműködésével valósul meg. 

Mobilitás és a népesség átalakulása a Kárpát-medencében a Kr. u. 5-7. században: változó társadalmak és identitások

Dr. Vida Tivadar vezette OTKA projekt (NN 113157) 2014-ben indult. Laborunk avar kori, kiemelkedően gazdag mellékletekkel (pl. arany veretes karddal) eltemetett személyek rokonsági vizsgálatait végzi el. A kutatás alapkérdése, hogy milyen családi kapcsolatok fűzték egymáshoz az avar kaganátus temetési rítus tekintetében legelőkelőbbnek minősülő személyeit? A kutatás populáció genetikai irányú kibővítésével pedig a kora avar korban feltételezhető népességbevándorlást szeretnénk nyomon követni. Vizsgálati módszereink között szerepel a teljes mitkondriális genom NGS alapú szekvenálása és a sejtmagi genom 1,24 millió polimorfizmusának analízise is. 
Kutatásban résztvevő munkatársak: Vida Tivadar (BTK RI), Szécsényi-Nagy Anna (BTK AI), Csáky Veronika (BTK AI), Gerber Dániel (BTK AI, ELTE TTK), Mende Balázs Gusztáv (BTK AI)
Együttműködő magyarországi partnerintézmények: TTM Embertani Tár, Szegedi Tudományegyetem TTK Embertani Tanszék, ELTE BTK Régészeti Intézet
Külföldi partnerintézmény:
Max Planck Institute for the Science of Human History, Jena (prof. dr. Johannes Krause)
Első eredmények az avar kori elit genetikai összetételéről a Scientific Reports szaklapban olvashatóak.

 

Ló háziasításának kutatása

Pzsevalszkij lóDr. Gál Erika "A környezettől a hitvilágig: életmód- és kultúraváltás az állatcsontleletek tükrében a késő rézkortól a késő bronzkorig" című OTKA NF 104792 számú pályázatának keretében 4000-7500 éves lovakat vizsgálunk a Kárpát-medencéből. Hibridizációs befogáson alapuló módszerrel teljes mitokondriális genomokat és az egykor élt állatok szőrzetszínét meghatározó géneket vizsgálunk abból az időszakból, amikor az első háziasított lovak megjelentek. Kutatásunk alapvető kérdése, hogy vajon a steppéről hozták-e az első háziasított lovakat, vagy helyben törtek-e be vadlovakat a késő rézkori-kora bronzkori Kárpát-medencében élt közösségek. A genetikai eredmények a Prof. Ludovic Orlando vezette ERC #681605 projekt keretein belül kerülnek publikálásra.

A projekt résztvevői: Gerber Dániel (BTK AGI, ELTE), Szécsényi-Nagy Anna (BTK AGI), Gál Erika (BTK RI), Kiss Viktória Lendület Mobilitás Kutatócsoportja (BTK RI), Kulcsár Gabriella (BTK RI).

Projekthez kapcsolodó publikáció:

  • Pablo Librado, Naveed Khan, Antoine Fages, Mariya A. Kusliy, Tomasz Suchan, Laure Tonasso-Calvière, Stéphanie Schiavinato, Duha Alioglu, Aurore Fromentier, Aude Perdereau, Jean-Marc Aury, Charleen Gaunitz, Lorelei Chauvey, Andaine Seguin-Orlando, Clio Der Sarkissian, John Southon, Beth Shapiro, Alexey A. Tishkin, Alexey A. Kovalev, Saleh Alquraishi, Ahmed H. Alfarhan, Khaled A. S. Al-Rasheid, Timo Seregély, Lutz Klassen, Rune Iversen, Olivier Bignon-Lau, Pierre Bodu, Monique Olive, Jean-Christophe Castel, Myriam Boudadi-Maligne, Nadir Alvarez, Mietje Germonpré, Magdalena Moskal-del Hoyo, Jarosław Wilczyński, Sylwia Pospuła, Anna Lasota-Kuś, Krzysztof Tunia, Marek Nowak, Eve Rannamäe, Urmas Saarma, Gennady Boeskorov, Lembi Lōugas, René Kyselý, Lubomír Peške, Adrian Bălășescu, Valentin Dumitrașcu, Roxana Dobrescu, Daniel Gerber, Viktória Kiss, Anna Szécsényi-Nagy, Balázs G. Mende, Zsolt Gallina, Krisztina Somogyi, Gabriella Kulcsár, Erika Gál, Robin Bendrey, Morten E. Allentoft, Ghenadie Sirbu, Valentin Dergachev, Henry Shephard, Noémie Tomadini, Sandrine Grouard, Aleksei Kasparov, Alexander E. Basilyan, Mikhail A. Anisimov, Pavel A. Nikolskiy, Elena Y. Pavlova, Vladimir Pitulko, Gottfried Brem, Barbara Wallner, Christoph Schwall, Marcel Keller, Keiko Kitagawa, Alexander N. Bessudnov, Alexander Bessudnov, William Taylor, Jérome Magail, Jamiyan-Ombo Gantulga, Jamsranjav Bayarsaikhan, Diimaajav Erdenebaatar, Kubatbeek Tabaldiev, Enkhbayar Mijiddorj, Bazartseren Boldgiv, Turbat Tsagaan, Mélanie Pruvost, Sandra Olsen, Cheryl A. Makarewicz, Silvia Valenzuela Lamas, Silvia Albizuri Canadell, Ariadna Nieto Espinet, Ma Pilar Iborra, Jaime Lira Garrido, Esther Rodríguez González, Sebastián Celestino, Carmen Olària, Juan Luis Arsuaga, Nadiia Kotova, Alexander Pryor, Pam Crabtree, Rinat Zhumatayev, Abdesh Toleubaev, Nina L. Morgunova, Tatiana Kuznetsova, David Lordkipanize, Matilde Marzullo, Ornella Prato, Giovanna Bagnasco Gianni, Umberto Tecchiati, Benoit Clavel, Sébastien Lepetz, Hossein Davoudi, Marjan Mashkour, Natalia Ya. Berezina, Philipp W. Stockhammer, Johannes Krause, Wolfgang Haak, Arturo Morales-Muñiz, Norbert Benecke, Michael Hofreiter, Arne Ludwig, Alexander S. Graphodatsky, Joris Peters, Kirill Yu. Kiryushin, Tumur-Ochir Iderkhangai, Nikolay A. Bokovenko, Sergey K. Vasiliev, Nikolai N. Seregin, Konstantin V. Chugunov, Natalya A. Plasteeva, Gennady F. Baryshnikov, Ekaterina Petrova, Mikhail Sablin, Elina Ananyevskaya, Andrey Logvin, Irina Shevnina, Victor Logvin, Saule Kalieva, Valeriy Loman, Igor Kukushkin, Ilya Merz, Victor Merz, Sergazy Sakenov, Victor Varfolomeyev, Emma Usmanova, Viktor Zaibert, Benjamin Arbuckle, Andrey B. Belinskiy, Alexej Kalmykov, Sabine Reinhold, Svend Hansen, Aleksandr I. Yudin, Alekandr A. Vybornov, Andrey Epimakhov, Natalia S. Berezina, Natalia Roslyakova, Pavel A. Kosintsev, Pavel F. Kuznetsov, David Anthony, Guus J. Kroonen, Kristian Kristiansen, Patrick Wincker, Alan Outram & Ludovic Orlando: The origins and spread of domestic horses from the Western Eurasian steppes. Nature (2021). https://doi.org/10.1038/s41586-021-04018-9

 

Avar populáció továbbélésének kutatása

A késő avar népességet megcélzó kutatást a Szilágyi Family Foundation támogatja.

Kutatásunk első fázisában az Észak-Dunántúlra koncentrálunk. Régészeti genetikai vizsgálatokkal a következő kérdésekre keressük a válaszokat:

  • A késő avar kori népesség genetikai összetétele mennyiben különbözik a 10-11. századi népességek genetikai összetételétől?
  • Kimutatható-e a késő avar népesség továbbélése?

Munkatársak a projektben: Merva Szabina, Mende Balázs G. (BTK AGI), Szeifert Bea (BTK AGI, ELTE TTK), Tomka Péter

 

Kulturális átalakulások genomikai kutatása a Kárpát-medence 4000 éves őstörténetéből

Proc.Roy.Soc. B-ben megjelent cikk média képe, Réti Zsolt munkája.Az Őstörténeti Genom projekt a Kárpát-medencében a Kr. e. 6000-2000 közötti időszakban (kora neolitikumtól a kora bronzkor végéig) élt populációk történetére fókuszál. Közel az összes régészeti kultúrát megvizsgáljuk ebből az időintervallumból, az őket alkotó embereken keresztül. A projekt populációk genetikai összetételét és esetleges keveredéseit kutatja, részleteiben rekonstruálva a Kárpát-medence őskorának 4000 éves népesedéstörténetét. Eszközünk az új generációs szekvenálás (NGS), amellyel közel 160 egyén DNS állományát teszteljük a teljes mitokondriális genom és közel 300 sejtmagi DNS pozíció vizsgálatával, majd a jó megtartású humán minták genomjaiból mintegy egymillió egypontos polimorfizmust (SNP) elemzünk.
A 2015-ben indult kutatást az első eredmények ismeretében bővítettük a középső és késő bronzkor vizsgálatára is, további 60 mintát vonva be az analízisbe.
Projekt időtartama: 2015. április- 2017. december.

A projektben dolgozó intézeti munkatársak: Mende Balázs Gusztáv, Szécsényi-Nagy Anna, Kulcsár Gabriella, Kiss Viktória, Bondár Mária, Oross Krisztián, Jakucs János, Köhler Kitti (MTA BTK Régészeti Intézet).

Külföldi partnerintézmények:

  • Department of Genetics, Harvard Medical School (prof. dr. David Reich)
  • Max Planck Institute for the Science of Human History, Jena (dr. Wolfgang Haak)
  • Institute for Prehistory and Archaeological Science and Hightech Research Center, University of Basel, Basel
  • Danube Private University, Center of Natural and Cultural History of Teeth, Krems (prof. dr. Kurt W. Alt)
  • Deutsches Archaeologisches Institut, Römisch-Germanische Kommission, Frankfurt (prof. dr. Bánffy Eszter)

 

Történeti genetika a magyar ethnogenezis kutatásában

(konzorciumi partner: MTA SZBK Genetikai Intézet)

FreifeltAz NKFP 5. keretprogramban elnyert pályázatunk alapvető célja az volt, hogy jó hatásfokkal alkalmazható, régészeti és történeti kérdések megválaszolására alkalmas történeti genetikai adatokat tárjunk fel, amelyekkel képet alkothatunk a Közép- és Kelet-Európa népességtörténetének más források által egyáltalán fel nem tárható időszakairól. Az alkalmazott molekuláris genetikai vizsgálatokkal fény derült e régiók alapnépességének, bevándorlóinak és a különböző anyagi kultúrák kapcsán ismert népcsoportoknak a genetikai összefüggéseire.
Egy új mintavételi eljárás kidolgozásával arra is törekedtünk, hogy ne csak nagy mennyiségű, hanem lehetőség szerint igen jó minőségű, tiszta, DNS-szennyeződéstől mentes csontport kapjunk.

 

 

 

 

 

 

A Kárpát-medence történeti genetikája

Honfoglaló női viselet(NKFP 5/038/2004, konzorciumi partner: MTA SZBK Genetikai Intézet)

Az NKFP kutatási program 2004-2007 között zajlott Szegeden és Budapesten. A korábbi projekt folytatásakor törekedtünk olyan mintákat bevonni a kutatásba, amelyekből a kapott eredmények segítik kisebb, a régészeti kutatás számára jelentős kérdések megválaszolását, másfelől pedig törekedtünk az egész Kárpát-medencét lefedő mintagyűjtésre.
Kutatásban résztvevő személyek: prof. dr. Raskó István, Tömöry Gyöngyvér, Bogácsi-Szabó Erika, Csányi Bernadett (MTA SZBK Genetikai Intézet, Szeged), Csősz Aranka, Mende Balázs Gusztáv, Langó Péter (MTA BTK Régészeti Intézet)
A két NKFP-projekt eredményeit Magyar Tudomány 2008. októberi számában megjelent cikksorozat foglalja össze: Tovább a Magyar Tudomány honlapjára.

A projekt további publikációi a Publikációk menüpontban olvashatóak.

 

 

Harta-Freifelt 10. századi honfoglalás kori temető archeogenetikai elemzése

 

FreifeltA hartai honfoglalás kori temető genetikai elemzése a korábban lezárult Kárpát-medence 9-10. századi időszakát kutató NKFP programokba illeszkedett bele. Harta-Freifelt egy teljesen feltárt klasszikus honfoglalás kori temető, amelynek genetikai vizsgálata a temető összes sírjára kiterjedt. A mitokondriális DNS vizsgálatok azt a meglepő eredményt hozták, hogy a temetőben anyai ágon nem lehet családi kapcsolatokat kimutatni. Különösen érdekes ez annak ismeretében, hogy az ide temetettek több mint 80 százaléka nő volt.

Kutatásban résztvevő személyek: prof. dr. Raskó István (MTA SZBK, Szeged), Csősz Aranka, Mende Balázs Gusztáv, Langó Péter (MTA BTK RI)

 

 

Avar kori temetkezések csontanyagának archeogenetikai analízise

A szegvár-oromdűlői kora avar kori temető és a fülkesíros temetkezési szokás a Tiszántúlon (OTKA 76375)

2009-2012 között futó interdiszciplináris OTKA projekt, a szegedi Móra Ferenc Múzeum vezette (Bende Lívia, Lőrinczy Gábor), célja pedig a tiszántúli avar temetők fülkesíros temetkezési szokásának változása mögötti esetleges népességtörténeti változások kutatása volt, három temető (Szegvár-Oromdűlő, Székkutas-Kápolnadűlő, Pitvaros-Víztározó) embertani anyagának archeogenetikai vizsgálatával. A DNS-vizsgálatok során kiderült, hogy a temetők csontjai genetikai állományának prezervációja nagyon gyenge, ezért többszörösen megismételt eljárásokkal is csak 34 esetben sikerült az mtDNS teljes-vagy részleges analízise. Így a kapott eredmények ebben a formában egyelőre csak egy avar kori mtDNS-adatbázis alapjául szolgálhatnak.

Az avar adatbázis részét képezi a honfoglaló népességéről írt genetikai tanulmánynak: Csősz, A, Szécsényi-Nagy, A, Csákyova, V, Langó, P, Bódis, V, Tömöry, G, Nagy, M, Mende, BG. (2016) Maternal Genetic Ancestry and Legacy of 10th Century AD Hungarians. BioRxiv. 10.1101/056655

 

A magyar honfoglalás kori régészeti hagyaték keleti kapcsolatrendszere: a szaltovói kultúra

 

UelgiRégészeti adatbázis és archaeometriai kutatások alcímmel 2012-ben indult OTKA projektet (OTKA 106369) dr. Türk Attila vezeti.
A magyar törzsszövetség Kárpát-medence előtti szálláshelyét a mai Ukrajna és Dél-Oroszország területén lokalizálják a kutatók, amely régió meghatározó 8-9. századi régészeti kultúrája az úgynevezett szaltovói kultúra volt. Ehhez a kultúrkörhöz tartozó, 9. századi Verhnij Szaltovó lelőhelyen feltárt egyének mitokondriális DNS vizsgálata kezdetét jelzi egy nagyobb kutatási programtervnek. A másik kérdés a magyarság kialakulásának szemszögéből indul ki, nevezetesen, hogy a szaltovói kultúra, illetve kultúrkör játszott-e, és ha igen milyen szerepet az előmagyarok etnogenezisében. A magyarországi kutatásban, illetve oktatásban ugyanis mind a mai napig elfogadott tétel, hogy a magyarok elődei valamikor a 8. század második felétől a szaltovói kultúrkör területén éltek, vándoroltak át a Volga-Dél-Urál régióból kiindulva mai hazájuk felé. Bár ezt az újabb hazai kutatások, illetve az ukrán és orosz régészek egyaránt vitatják, nem haszontalan (kontroll jelleggel) genetikai szempontból is megvizsgálni ezt a kérdést.

A projektben dolgozó munkatársak: dr. Türk Attila (PPKE), Mende Balázs Gusztáv, Stégmár Balázs (MTA BTK Régészeti Intézet), Csáky Veronika (Konstantin Filozófus Egyetem)

Partner intézmények: Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Régészeti Tanszék

A szaltovói minták vizsgálatainak publikációja: Csősz A, Mende BG, Langó P. (2012): Arheogenetičeskie issledovani â materialov saltovskoj i drevnevengrskoj kul'tur. In: Centr pam'jatkoznavstva NANU Starožitnosti Livoberežnogo Podniprov'â / Antiquities of the Dnieper Left Bank Regions. Kiev: Institut Arheologii Nacional'noi Akademii nauk Ukraini, 2012, p. 94-101.ISBN:978-966-8999-50-5.

 

Alsónyék 10b lelőhely 13. sírcsoportjának genetikai vizsgálata

Prof. dr. Bánffy Eszter vezette OTKA kutatási projekt (OTKA K 81230) keretében került sor a késő újkőkori lengyeli kultúra népességéhez kötött 13. sírcsoport vizsgálatára. 36 személy mitokondriális DNS-ének tipizálását végeztük el. Az anyai vonalak feltérképezése mellett a Szegedi Tudományegyetemmel közösen a tuberkulózist okozó Mycobacterium kórokozó genetikai nyomai után is kutattunk 38 egyén csontmaradványában. Eredményekről bővebben a Tuberculosis folyóirat 2015 júniusi számában számoltunk be. Tovább a Tuberculosis honlapjára.

Kutatásban résztvevő munkatársak: Bánffy Eszter, Osztás Anett, Csősz Aranka, Köhler Kitti, Mende Balázs Gusztáv (MTA BTK Régészeti Intézet), Pósa Annamária, dr. Pálfy György (Szegedi Tudományegyetem)

Partner intézmények:

  • Szegedi Tudományegyetem, Embertani Tanszék
  • Institute for Mummies and the Iceman, EURAC Research, Bolzano

 

A Kárpát-medence népességének archeogenetikai vizsgálata az újkőkorban

 

12. ábra Sz-N. Anna disszertációjából. A mitokondriális 'neolitikus csomag'.Az újkőkor (neolitikum) Kárpát-medencei népességének archeogenetikai vizsgálatát a német DFG (Deutsche Froschungsgemeinschaft, AL 287-10-1) finanszírozta 2010-2014 között. A projekt címe: 'Bevölkerungsgeschichte des Karpatenbeckens in der Jungsteinzeit und ihr Einfluss auf die Besiedlung Mitteleuropas' / 'Kárpát-medence újkőkori népességtörténete és annak hatása Közép-Európa benépesedésére'. A kutatást prof. dr. Kurt W. Alt (Johannes Gutenberg Egyetem) vezette, társvezetője pedig prof. dr. Bánffy Eszter (MTA BTK RI) volt. A Kárpát-medencei újkőkor 2000 éves népességtörténetét biorégészeti módszerekkel kutattuk, ca. 600 temetkezést vizsgálva a régészet, antropológia, molekuláris genetika és az izotópkémia eszköztárával. Célunk az egymást követő régészeti kultúrákat alkotó emberek táplálkozásának, életmódjának, genetikai kapcsolatainak felderítése volt, mely hozzásegít minket az újkőkori népességek dinamikájának, mozgásainak és kapcsolatrendszereinek rekonstruálásához.

A projekten dolgozó munkatársak: Bánffy Eszter, Jakucs János, Szécsényi-Nagy Anna, Mende Balázs Gusztáv, Köhler Kitti, Oross Krisztián, Marton Tibor, Osztás Anett (MTA BTK RI)

A projektben dolgozó külföldi munkatársak: prof. dr. Kurt W. Alt, Victoria Keerl, Marc Fecher (Johannes Gutenberg Egyetem, Mainz)

Magyarországi partner intézmények: Balaton Múzeum Keszthely, Damjanich János Múzeum Szolnok, Déri János Múzeum Debrecen, Dobó István Múzeum Eger, ELTE BTK Régészeti Intézet, Hermann Ottó Múzeum Miskolc, Janus Pannonius Múzeum Pécs, Laczkó Dezső Múzeum Veszprém, Móra Ferenc Múzeum Szeged, Nemzeti Örökségvédelmi Központ, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szegedi Tudományegyetem Antropológia Tanszék, Szent István Király Múzeum Székesfehérvár, Wosinsky Mór Múzeum Szekszárd.

A projekt eddig megjelent tanulmányait itt tekintheti meg.

 

Nyitra-Sindolka 10-11. századi temető archeogenetikai vizsgálata

Nyitra-Sindolka 10-11. századi temető genetikai vizsgálata a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási és Sport Minisztériuma által finanszírozott tudományos három éves projekt (VEGA - 1/0897/12 "10. századi kontaktus zónából származó populáció archeogenetikai vizsgálata/ Archeogenetický výskum kontaktnej zóny z 10. storočia na Slovensku") keretében végeztük, mely négy intézmény közötti nemzetközi megállapodás keretében valósult meg:

  • Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra / Univerzita Konstantína Filozofa v Nitre
  • MTA BTK RI Archeogenetikai Laboratórium, Budapest
  • Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Nyitra
  • Selye János Egyetem, Komárom

A nyitra-sindolkai több mint 300 sírt tartalmazó temetőt dr. Gabriel Fusek régész tárta fel 1985-1986-ban. Két területen fekszik, és a morva-magyar köznépre jellemző, ún. Bijelo Brdo kultúra jegyeit viseli. Vizsgálataink során 20 kiválasztott egyénből 14-nek sikerült a mitokondriális DNS-ét a HVR-I régióban haplotipizálnunk és haplocsoportba sorolnunk. Eredményeinket összehasonlítjuk a magyar honfoglaló és más európai középkori adatbázisokkal is, hogy megismerjük és értelmezzük a kontakt zóna kevert lakosságának genetikai összetételét.

A projekt vezetői: prof. dr. Mária Bauerová (Konstantin Filozófus Egyetem), dr. Nagy Melinda (Selye János Egyetem). A projektben dolgozó munkatársak: Csáky Veronika (Konstantin Filozófus Egyetem), Mende Balázs Gusztáv, Csősz Aranka (MTA BTK Régészeti Intézet).

Kutatás publikációja: Csákyova V, Szécsényi-Nagy A, Csősz A, Nagy M, Fusek, G, Langó P, Bauer, M, Mende BG, Makovický, P, Bauerová, M. (2016): Maternal Genetic Composition of a Medieval Population from a Hungarian-Slavic Contact Zone in Central Europe. PLoS ONE 11(3): e0151206. doi:10.1371/journal.pone.0151206.

 

A kassai Rákóczi kriptába temetett személyek genetikai vizsgálata

 

Szent Erzsébet-főszékesegyház Kassán.A kassai premontrei, korábban jezsuita templom egyik kriptájában temették el I. Rákóczi Ferencet. A templom kriptáját több alkalommal feldúlták. A Rákóczi-kriptának tartott helyiség földjéből előkerült csontok vizsgálatával igazolni lehet az oda temetett I. Rákóczi Ferenc és édesanyja maradványainak genetikai összefüggését, ezzel hitelesítve a csontmaradványokat.

Kutatásban résztvevő személyek: dr. Nagy Melinda (Selye János Egyetem), Mende Balázs Gusztáv, Szécsényi-Nagy Anna (MTA BTK RI)