Újabb eredmények jelentek meg a ló háziasításának történetével kapcsolatban az Acta Archaeologica Hungaricae friss számában 2025 végén. Az eredmények alátámasztják, hogy a ma is élő házilovak előtt elterjedt lófajták megélték a középső bronzkort a Kárpát-medencében. A tanulmány az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet és az MTA–ELTE HTK Lendület Bázis Kutatócsoport közös, a lovak Kr. e. 3. és 2. évezredi történetét vizsgáló kutatási programja keretében készült.

Hogyan dolgoznak együtt a régészek és az archeogenetikusok? Milyen módszertani és értelmezési kihívásokkal kell szembenézniük a kutatások során, és vajon miként kapcsolhatók össze a genetikai adatok a régészeti leletekkel? Hogyan értelmezhetjük a tudományos cikkekben publikált komlpex tudományos eredményeket?

Az intézetünkbe érkező régészeti korú csontok, fogak vizsgálata a speciális szempontok szerint, kifejezetten archaikus DNS-minták feldolgozására kialakított laboratóriumunkban történik. Kollégáink rendszeresen fogadnak általános iskolás, középiskolás és egyetemi csoportokat, akik bepillantást nyerhetnek a laboratórium felépítésébe és az ott folyó munkába.

Idén a magyarországi jelöltek közül Gerber Dániel, intézetünk tudományos munkatársa nyerte el a Danubius Young Scientist Award-ot, a bécsi székhelyű Duna-régió és Közép-Európa Intézet (IDM) és az osztrák Szövetségi Nőügyi, Tudományos és Kutatási Minisztérium elismerését.

Az elmúlt két hónapban az Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai itthon és külföldön is számos tudományos konferencián mutatták be aktuális, izgalmas eredményeiket. Összefoglalónkban áttekintést adunk az elhangzott előadásokról.

2003-ban, az M7-es autópálya nyomvonalához kapcsolódó ásatások során, a Balatonkeresztúr-Réti-dűlő lelőhelyen két sírcsoportban 11 kora bronzkori egyén sírja került elő. Közülük a 13. sírba temetett, 35–45 éves korában elhunyt nő koponyája nagyon jó állapotban őrződött meg, amelyet alapul véve 2022-ben elkészülhetett az első magyarországi bronzkori női arcrekonstrukció.

Az Archeogenomikai Kutatóintézet kollégái közel egy évtizede kapcsolódtak be a magyarság genetikai gyökereinek kutatásába, melynek része a korai magyarokhoz köthető temetők humán csontanyagának elemzése. A nemrég a Cell folyóiratban közölt angol nyelvű tanulmány után most a Debreceni Szemle legújabb számában jelent meg egy összefoglaló eddigi eredményeikből.

Egy magyar kutatók által vezetett nemzetközi projekt sikeresen azonosította az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait. A Hajdu Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék) által koordinált kutatás során az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai, Szécsényi-Nagy Anna és Borbély Noémi a genetikai elemzésekért voltak felelősek. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg. Az eredmények jól illusztrálják azt, hogy a humán és természettudományok összefogásával milyen hatékonyan lehet a történelmi adatokat ellenőrizni és a múltbeli erőszakos haláleseteket példátlan részletességgel rekonstruálni. Az új tanulmány a rangos Forensic Science International: Genetics c. igazságügyi genetikai folyóiratban jelent meg.