2024. április 9-én intézetünk igazgató-helyettese, Mende Balázs Gusztáv előadás tartott a Magyar Országgyűlés Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórum (KMKF) Szakpolitikai munkacsoportjának ülésén "Magyar őstörtének és magyarság-kép. Mit adhat ehhez az archeogenomika?" címmel.
2024. április 9-én a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpontba érkezik a Kínai Tudományos Akadémia, a Lanzhou University és az ATES (Association for Trans-Eurasia Exchange and Silk-Road Civilization Development) küldöttsége.
Intézetünk igazgatója, Szécsényi-Nagy Anna a Klubrádió Reggeli személy című műsorában Pálinkás Szüts Róbert vendége volt.
A teljes adás ITT hallgatható meg.
A Kőszeg történelmi fő terén álló Szent Jakab templomban a főhajó közepe táján található családi kripta erősen bolygatott állapotban volt, azaz a csontok nem anatómiai rendben feküdtek. A genetikai vizsgálat céljából kiemelt csontokból a budapesti székhelyű HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Kutatóintézetének munkatársai vettek mintát.
"A nagy magyar Pannonia-kutatásból végre kiderülhet, mit is adtak nekünk a rómaiak" címmel jelent meg hosszabb cikk intézetünk új, Lendület projektjéről a qubit.hu-n.
2024. március 6-án, szerdán kerül megrendezésre az MTA-BTK Lendület Biorégészet Kutatócsoport Élet és halál a római civilizáció peremén: Pannonia közösségeinek komplex biorégészeti elemzései című műhelykonferenciája a Humán Tudományok Kutatóházában.
Miközben a római korból rengeteg írásos emlék maradt fenn, a Pannonia területén élő népek biológiai, orvosi, táplálkozási és más jellegzetességeiről nagyon keveset tudunk. Ezen igyekszik változtatni az a biorégészeti kutatás, ami Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus és régész vezetésével indul: az „Élet és halál a római civilizáció peremén” című Lendület-pályázat elsősorban Északkelet-Pannonia mikrorégiójára koncentrál, és fő kérdése, hogy az 1-4. század között milyen népességek éltek a területen, és mit tudhatunk meg az életükről.
Az élő szervezet örökítőanyaga körbevesz minket, szinte mindenhol ott van. A több száz éves maradványok DNS-mennyisége azonban kevés és kis koncentrációjú. Hogyan vizsgáljuk ezt, hogyan védjük a saját DNS-állományunktól? Mende Balázs a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének antropológusa mesél az archaikus korú maradványok mintavételéről és ahhoz kapcsolódó szigorú protokollról.
További cikkeink …
- Kárpát-medence középkori és újkori népességeinek genetikai kutatásai címmel konferenciát rendez az Archeogenomikai Intézet
- Az Archeogenomikai Intézet munkatársai az idei ERC Histogenes találkozón
- Mende Balázs a Glossza 37. adásának vendégszerkesztője
- Kenessei András interjúja Gerber Dániellel a Tudás.hu ismeretterjesztő portálon
1. oldal / 14