A népvándorlás kori Kárpát-medence, ami az egyik legbonyolultabb archeogenetikai kutatási terület, népességtörténeti összetettsége miatt a korábbi módszerekkel korlátozottan volt vizsgálható.

 A Magyarország Videós Arcképcsarnoka filmgyűjtemény interjút készített Szécsényi-Nagy Anna régész-archeogenetikussal, intézetünk igazgatójával életútjáról és szakmai pályafutásáról. 

„Napjainkban nemcsak a genetikai kutatásokban észlelhető robbanásszerű változás, hanem a genetikai tesztek alkalmazása is óriási léptekkel halad előre. A tudományos alkalmazás mellett a genetikai vizsgálatok, tesztek már a piaci felhasználása számára is elérhetővé váltak.

2024. november 12-én, kedden 17 órakor kerül sor a Királyok, Szentek, Monostorok. Korai bencések világa Magyarországon a legújabb tudományos kutatások tükrében című vándorkiállítás megnyitójára a Humán Tudományok Kutatóházában.

November 8-án 17 órakor kerül megrendezésre az "Egy eltűnt nép nyomában. Az avarok élete a Duna-Tisza közén" című kiállítás megnyitója a Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota Kiállítóhelyén. 

Yusuf Can Özdemir, az Archeogenomikai Intézet tudományos segédmunkatársa, illetve az ELTE Biológia Doktori Iskolájának doktorandusz hallgatója meghívott előadóként látogatott el Párizsba a „Migrations and Archaeology in Eurasia” című konferenciára, amelyet 2024. október 7-8. között  tartottak.

Tárlatvezetésekkel, interaktív játékokkal, minilaborral és előadásokkal várta a látogatókat a Kutatók Éjszakáján, 2024. szeptember 27-én a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont.

Intézetünk tudományos segédmunkatársa, Gyuris Balázs az egyik előadó az októberi Budapest Science Meetupon, ami 2024. október 10-én kerül megrendezésre a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában.