2003-ban, az M7-es autópálya nyomvonalához kapcsolódó ásatások során, a Balatonkeresztúr-Réti-dűlő lelőhelyen két sírcsoportban 11 kora bronzkori egyén sírja került elő. Közülük a 13. sírba temetett, 35–45 éves korában elhunyt nő koponyája nagyon jó állapotban őrződött meg, amelyet alapul véve 2022-ben elkészülhetett az első magyarországi bronzkori női arcrekonstrukció.

Az Archeogenomikai Kutatóintézet kollégái közel egy évtizede kapcsolódtak be a magyarság genetikai gyökereinek kutatásába, melynek része a korai magyarokhoz köthető temetők humán csontanyagának elemzése. A nemrég a Cell folyóiratban közölt angol nyelvű tanulmány után most a Debreceni Szemle legújabb számában jelent meg egy összefoglaló eddigi eredményeikből.

Egy magyar kutatók által vezetett nemzetközi projekt sikeresen azonosította az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait. A Hajdu Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék) által koordinált kutatás során az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai, Szécsényi-Nagy Anna és Borbély Noémi a genetikai elemzésekért voltak felelősek. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg. Az eredmények jól illusztrálják azt, hogy a humán és természettudományok összefogásával milyen hatékonyan lehet a történelmi adatokat ellenőrizni és a múltbeli erőszakos haláleseteket példátlan részletességgel rekonstruálni. Az új tanulmány a rangos Forensic Science International: Genetics c. igazságügyi genetikai folyóiratban jelent meg.

Mérföldkőnek tekinthető tanulmány jelent meg a napokban a rangos Cell folyóiratban. Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának Archeogenomikai Kutatóintézete (HTK AGI) nemzetközi együttműködés keretében 120 ősi genomot (teljes emberi örökítőanyagot) elemzett Nyugat-Szibéria és a Volga folyó között elterülő térségből. A vizsgált terület genetikai tekintetben eddig még ismeretlen volt, ugyanakkor történeti, nyelvészeti és régészeti szempontból rendkívül fontos a korai magyarok eredetének és történetének kutatásában. Fókuszban a Dél-Urál hegységben és környezetében élő közösségek genetikai kapcsolatrendszere állt. A tanulmány úttörő jelentőségű késő vaskori és kora középkori (Kr. u. 300–1000) genetikai eredményeivel: egyes uráli népek folytonossága mellett, a honfoglaló magyarok eredetének egyik legfontosabb forrását sikerült azonosítani.

2025. szeptember 12-én az elmúlt évekhez hasonlóan ismét több kollégánk képviselte az Archeogenomikai Kutatóintézetet a hagyományosan a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban megrendezett genetikai konferencián.

Október 2-án, csütörtökön, este 7 órakor a Budapest Science Meetup programsorozat keretében ismét a régészeti korú DNS-vizsgálatokban rejlő izgalmas lehetőségekkel ismerkedhet a nemcsak (sőt, főleg nem) szakmabeli közönség.

2025. szeptember 9–10. között rendezi meg az ANSO (Alliance of National and International Science Organizations for the Belt and Road Regions) és az ATES (Association for Trans-Eurasia Exchange and Silk-Road Civilization Development) a Magyar Tudományos Akadémiával és az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjával együttműködve az ANSO-MTA Silk Road Fórumot és 3. ATES Open Science Konferenciát Budapesten.

Miután pályázatával sikeresen elnyerte a Momentum MSCA Posztdoktori Ösztöndíjprogram támogatását, Chen Kozulin molekuláris biológus 2026 januárjától kezdi meg a munkát az MTA-BTK Lendület Biorégészet Projekt keretében. Chen a legkorszerűbb molekuláris biológiai technológiák terén szerzett szakértelmével és az orvosbiológiai iparban gyűjtött tapasztalatával vág bele a következő kihívásba, amely a komplex bioinformatikai elemzések területére vezet.