Június 12-én Nyelvek és népek a középkori Magyarországon címmel rendez multidiszciplináris konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, az Akadémia 200 éves fennállását ünneplő idei programsorozat részeként. Az előadók a történettudomány, a régészet, az archeogenetika és a nyelvtudomány eredményeit összegezve mutatják be a Kárpát-medence népességi viszonyainak változását a honfoglalás idején és a következő évszázadokban.

Május 29-én kerül megrendezésre a “Kik vagyunk, honnan jöttünk?” című Archeogenetikai Konferencia, melynek szervezője a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Intézet Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke.

Intézetünk legújabb angol nyelvű tanulmánya jelentős lépés az Iráni-fennsík genetikai történetének feltárásában, mind a történeti, mind a történelem előtti korszakokra vonatkozóan.

2025. május 13-án egy közös könyvbemutató keretében Budapesten, a HUN-REN BTK Régészeti Intézetében mutatták be a Confinia et Horizontes nemzetközi monográfia sorozat első két kötetét, melyek szerkesztője Bánffy Eszter és Alexander Gramsch voltak.

 Szécsényi-Nagy Anna május 19-én délelőtt online is követhető előadást tart a Bécsi Egyetem HEAS (Human Evolution and Archaeological Sciences) kutatási hálózatának szervezésében.

2025. április 28–30. között került megrendezésre a Magyar Nemzeti Múzeumban a második KÖRNYEZET - EMBER - KULTÚRA konferencia. Mintegy száz előadásból és poszterből ismerhették meg az érdeklődők a természettudományok és a régészet szakértőinek együttműködésében rejlő, szerteágazó lehetőségeket.

A magyarországi korai bencések világát bemutató tárlat a Pannonhalmi Főapátság után május 7-től újabb helyszínen, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban várja a látogatókat.

A HistoGenes ERC Synergy projekt idén április 14–17. között, a bajorországi ringbergi kastélyban tartotta éves találkozóját. A projekt lezárásához közeledve az ülés célja az utolsó év feladatainak megvitatása volt.