Motahareh Amjadi, aki az ELTE Biológia Doktori Iskola Genetika Doktori Programjának Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatójaként intézetünkben végezte PhD kutatását, benyújtotta doktori disszertációját “Genetic investigation of ancient and recent human populations in the Iranian Plateau” címmel. 2026. június 18-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem által kijelölt bizottság előtt sikeresen megvédte doktori értekezését summa cum laude minősítéssel.

A Nyugatrómai Birodalom széthullása után, az i. sz. 4–6. század folyamán a Nyugat-Európában végbemenő politikai, demográfiai és kulturális változások régóta a korszak kutatásának alapvető kérdései közé tartoznak, mégis meglepően keveset tudunk arról, hogy ezek a változások hogyan érintették az egykorvolt birodalom határterületein élő közösségeket. Egy új, archeogenomikai és izotópos vizsgálatokra, valamint régészeti leletekre épülő kutatás árnyaltabb képet fest a kora középkori közösségek szerveződéséről a langobard kori Kisalföld területén, és bemutatja, hogy kapcsolataik miképpen adhatták a kialakuló új politikai rendszerek alapját. A HistoGenes projekt keretében, intézetünk munkatársainak részvételével megvalósult nemzetközi kutatás eredményei a Science folyóiratban jelentek meg.

2026. május 20–22. között, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének szervezésében került sor a népvándorláskor kutatóinak 32. konferenciájára. A három napos rendezvényen a római kori Barbaricumot, a népvándorláskort és a kora középkort érintő, folyamatban lévő kutatások és eddigi eredmények kerültek bemutatásra.

2024–2025-ben három kiemelkedően jó állapotú honfoglalás kori temetkezést tártak fel Akasztó határában a Kecskeméti Katona József Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum régészei. A szinte bolygatatlan leletegyüttes felfedezésével olyan széleskörű vizsgálatok elvégzésére nyílt lehetőség, amelyre honfoglalás kori sírok esetében korábban még sosem volt példa. A három harcos és lovaik folyamatban lévő genetikai vizsgálatát az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézete végzi.

Második alkalommal nyert támogatást a Momentum MSCA Posztdoktori Ösztöndíjprogramban olyan nemzetközi kutató, aki projektjével az MTA-ELTE HTK Lendület Biorégészet Kutatócsoport munkájához csatlakozhat. Az epigenetikával foglalkozó Chen Kozulin után a második felhívásra jelentkező Ana Arzelier archeogenetikus is sikerrel pályázott támogatásra a kelták genetikai örökségének felderítését célzó kutatási tervével.

Megjelent A változás állandósága. Humán tudományi kutatások a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban, 2012–2025 című tanulmánykötet, amely Balogh Balázs, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja főigazgatójának 60. születésnapja alkalmából készült.

A 2020. májusában indult, ambiciózus HistoGenes projekt a genetika, régészet, antropológia és történettudomány legmodernebb módszereinek egyesítésével Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerését tűzte ki célul a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában (Kr. u. 400–900). A nemzetközi program résztvevői 2026. február 25–27. között Bécsben gyűltek össze, hogy egy zárókonferencián vitassák meg és ismertessék idén lezáruló munkájuk legfontosabb eredményeit és a kutatás jövőbeli lehetséges irányait.

A néhány hónapja a Cell folyóiratban megjelent jelentős archeogenetikai tanulmányuk apropóján beszélgetett Szécsényi-Nagy Annával, intézetünk igazgatójával és Türk Attilával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglaláskori Régészeti Tanszékének vezetőjével Borbás Barna újságíró a Válasz Online Podcastban.