Új, hatrészes interjúsorozat indult a Népszavában a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének munkatársaival. A sorozat negyedik része Őseink és a neandervölgyiek meg a gyenyiszovaiak címmel jelent meg.

A kérdésekre ezúttal Gerber Dániel, az Intézet tudományos munkatársa, az ELTE Biológiai Doktori Iskolájának végzős PhD-hallgatója, bioinformatikus válaszol. Ő jelenleg az épülő M7-es sztráda nyomvonalán Balatonkeresztúr mellett 2003-04-ben feltárt, Kr. e. 2400-1650-ből származó bronzkori populációt kutatja.

Új, hatrészes interjúsorozat indult a Népszavában a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének munkatársaival. A sorozat harmadik része "Mire használható az archeogenetika?" címmel jelent meg.

A kérdésekre ezúttal Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének főmunkatársa, az ELTE és a PKKE megbízott egyetemi oktatója és Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus, régész, az intézet igazgatója válaszol.

 Szécsényi-Nagy Anna, az Archeogenomikai Intézet igazgatója 2022. április 22-én este 7 órakor előadást tart "Genetikai adatok a történelem egyik leggyorsabb vándorlásához" címmel az áprilisi Online Budapest Science Meetupon. 

,,A Kr. u. 560-as években létrehozott Avar Kaganátus központja a Kárpát-medencében volt. Eredeti hazájuk és származásuk a tudományos viták sora ellenére máig tisztázatlan maradt. Vajon valóban a mongol sztyeppén létezett Zsuanzsuan Birodalomból származtak, vagy hinni kell a türköknek, akik erősen vitatták ezt a tekintélyes örökséget?

Új, hatrészes interjúsorozat indult a Népszavában a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének munkatársaival. A sorozat második része "Mire használható az archeogenetika?" címmel jelent meg.

"A címben föltett kérdésre Gyuris Balázs, az intézet tudományos segédmunkatársa, egyúttal az ELTE Biológiai Doktori Iskolájának PhD-hallgatója válaszol. Jelenlegi tevékenysége két kutatási területhez kapcsolódik; az egyik a dél-uráli terület korai magyarsággal összevethető genetikai kapcsolatainak története a vaskortól nagyjából a honfoglalásig terjedő mintegy 1000-1500 évben. A másik témakör – az Archeogenomikai Intézet HistoGenes ERC (Európai Kutatási Tanács) projektjéhez kapcsolódóan – a Kárpát-medence népvándorlás-kori (i. sz. IV-IX. század) genetikai változásainak vizsgálata."

Új, hatrészes interjúsorozat indult a Népszavában a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének munkatársaival. A sorozat első része "Mi az archeogenetika" címmel jelent meg, ebben Szeifert Bea archeogenetikus mutatja be a tudományterület alapjait és módszertanát.

"Az ezredforduló leggyorsabban fejlődő tudománya kétségtelenül az archeogenetika, amely még a modern tudományok (atomfizika, űrkutatás, onkológia) között is a legújabb, alig negyven éves a története. Amilyen gyorsan fejlődik, olyan erős mértékben van a segítségére a humán tudományoknak (pl. történelemkutatás, régészet, antropológia), amelyeknek a kutatásai és az eredményeik továbbgondolása mellől hiányzott egy megbízható természettudomány a maga egzakt módszereivel. Előbb segédtudományként működött, mára azonban e humán tudományok mellé (sőt, néha fölé) nőtt. Neve (mint sok, más tudományé) ógörög–latin eredetű, jelentése: ős–örökléstan."

Az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. 6. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt vitatták és vitatják származásukat. Felmerült, hogy a Zsuanzsuan Birodalom leszármazottai, akiket Kína félelmetes ellenségeiként ismerünk, de az is, hogy egyes csoportjaik Közép-Ázsiából, illetve Kelet-Európából származhatnak.

A rangos Cell élettudományi szaklapban április elején megjelent tanulmányt  egy genetikusokból, régészekből, antropológusokból és történészekből álló multidiszciplináris kutatócsoport készítette (a lipcsei Max-Planck Evolúciós Antropológiai Intézet, az ELTE BTK Régészettudományi Intézete, az BTK Archeogenomikai Intézete, az ELTE TTK Embertani Tanszéke, a Harvard Medical School, az Osztrák Tudományos Akadémia és az Institute for Advanced Study, valamint más magyarországi, és nemzetközi intézmények).

Az Archeogenomikai Intézet 2021. november 30-án tartott bemutatkozó mini-konferenciáján elhangzott előadásokról készült videófelvételek az alábbi linkeken érhetők el:

Az elmúlt években a kutatók egy széleskörű európai és amerikai összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai program keretében sikeresen elemezték közel 800 őskori humán egyén genomját. A kutatás eredményei 2021. december 22-én jelentek meg a Nature-ben.
A projekt célja a Brit-szigeteket a bronzkor második felében (Kr. e. 1300–800) elérő népességmozgások feltérképezése volt. Ez a betelepülési hullám összefüggésben állhatott a kelta nyelvek terjedésével, és a Brit-szigetek későbbi vaskori népességeinek alapját alkothatta. Ahhoz, hogy Európa bronzkori és vaskori népesedési folyamatai jobban megismerhetők legyenek, az európai kontinens számos régiójából, így hazánk területéről is vizsgáltak DNS mintákat. A közép-európai leletek alapvető jelentőségű összehasonlító anyagok voltak ebben a vizsgálati sorozatban. Mindezen adatok a jövőbeni kutatások során régiónk vaskori népességtörténeti kérdéseinek megválaszolásához is alapul szolgálnak majd.