
A Svéd Királyi Akadémia bejelentése szerint az idén Svante Pääbónak ítélték az orvosi-élettani Nobel-díjat, az emberi törzsfejlődés és kihalt emberelődök genomjának kutatásáért. A díjazottról és kutatási területéről Szécsényi-Nagy Annát, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archenogenomikai Intézetének igazgatóját kérdezte az Infostart.

Svante Pääbo svéd molekuláris biológus az egyike azon úttörőknek, akik az archeogenetika (és a paleogenetika) alapjait a nyolcvanas és a kilencvenes években lerakták. Az egykor élt szervezetek örökítőanyagának kutatása mára kiforrott, de továbbra is végtelen lehetőségeket rejtő, önálló tudományterületté nőtte ki magát. A paleogenetika és archeogenetika kifejezéseket érdemes már írásunk legelején tisztázni: előbbi kihalt élőlények genetikai kutatását foglalja magában, módszertana azonban összekapcsolódik az utóbbival, melynek célja az időben közelebbi, régészeti korokból származó maradványok vizsgálata.

2022. szeptember 30-án, pénteken kerül sor Bölcsészet sokszínűen – Kutatók Éjszakája a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban című rendezvényünkre. A részletes program elérhető a Katt(anj) a tudományra projekt honlapján, illetve a Kutatók Éjszakája hivatalos oldalán. A program Facebook-eseménye itt található. A legtöbb rendezvény előzetes regisztráció nélkül látogatható, viszont néhány program regisztrációhoz kötött, amely a hivatalos honlapon keresztül érhető el. A rendezvény koncerttel, Beck Zoltán és Grecsó Krisztián zenés irodalmi pódiumestjével zárul.
További cikkeink …
- Az Archeogenomikai Intézet munkatársai az Európai Régészek Szövetségének éves konferenciáján
- A BTK és az ELTE kutatóinak közreműködésével nemzetközi kutatócsoport vizsgálta az Európa és Ázsia között élt őskori népességek kulturális és genetikai kölcsönhatásait
- Interjú Szeifert Beával a Népszavában
- Bemutatkozik az Archeogenomikai Intézet az M5 Penna című tudományos magazinjában
5. oldal / 13