A héten elkezdődtek a Királyok-Szentek-Monostorok kutatási projekt 2023. évi kutatási munkálatai. A tihanyi és a bakonybéli bencés monostorok előző évi régészeti kutatása után a projekt szakemberei ebben az évben a pannonhalmi monostorban végeznek ásatást.

Intézetünk igazgatója, Szécsényi Anna meghívott előadóként tartott beszámolót a március 6. és 8. között Teheránban megrendezésre került 5. Nemzetközi és 17. Iráni Genetikai Kongresszuson online formában. Előadásának címe „Ancient DNA records from Western Asia: state of research on prehistoric palaeogenetics” amely magyarra fordítva „Archaikus DNS eredmények Nyugat-Ázsiából: az őskori archeogenetikai kutatás aktuális helyzete”. 

Szécsényi-Nagy Anna, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének igazgatója a magyarság eredettörténetének újabb felfedezéseiről nyilatkozott a Magyar Krónikának.

“Nagy lefedettségű mitokondriális genomok és Y-kromoszómális tipizálások ősi leszármazási vonalakat fednek fel a mai székely népességben” címmel jelent meg Intézetünk kutatóinak új tanulmánya a Genes (MDPI) folyóiratban január elején.

Szefert Bea archeogenetikus, az Archeogenomikai Intézetének tudományos munkatársa, egyúttal az ELTE Biológiai Doktori Iskolájának Genetikai Tanszékén végzős PhD hallgatója mesélt a honfoglaló magyarság genetikai kutatásának aktuális eredményeiről Kenessei Andrásnak a tudás.hu ismeretterjesztő portálon.

Hogyan kutatja a mémeket a néprajztudomány? Honnan származik a kora avarkori elit? Miként vizsgálják az áltudományok és a tudományok viszonyát a filozófusok? Milyen bűnnel és büntetéssel kapcsolatos elemeket merít az ókori, középkori hagyományból Dante az Isteni színjátékban? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ a Bölcsészettudományi Kutatóközont magazinműsorának kilencedik részében, amelyben szerepet kaptak intézetünk munkatársai is.

A 2022-es év utolsó napjaiban meglátogatta intézetünket a Kattanj a tudományra stábja, hogy készülő ismeretterjesztő filmjeihez kollégáinkkal forgassanak.