Molekuláris antropológiai kutatás a magyar etnogenezis területén

A 2019-ben elnyert Tématerületi Kiválósági Program keretében elindult molekuláris antropológiai kutatás célja a magyar nép történetének természettudományos eszközökkel való kutatása mind a ma élő népességek, mind a régészeti ásatásokon feltárt emberi csontmaradványok vizsgálatával.

A kutatás három, egymást kiegészítő területen valósul meg:

1. Archeogenetikai vizsgálatok:

A magyar nép őstörténete tág földrajzi környezetben valósult meg, de alapvetően három nagy csoportba soroljuk a vizsgálandó leleteket. Egyrészt idetartoznak a Kárpát-medence valamennyi történeti korszakához tartozó népességek hagyatékai ˗ beleértve a magyar hódítást megelőző és az azt követő időkét is, hiszen ők is a ma élő magyarság őseinek tekintendők ˗, másrészt a honfoglaló magyar törzsek keleti vándorlásának hagyatékai. A molekuláris antropológiai kutatócsoport célkitűzése az, hogy a magyar etnogenezis alapvető kérdéseire keressen választ: a Kárpát-medencében évezredeken át megjelenő, megtelepedő vagy átvonuló népességek milyen mértékben vettek részt a mai magyar nép kialakulásában; milyen rokoni kapcsolatban vagyunk Európa más népeivel; a hun, az avar és a honfoglalás korban megjelenő népek mely eurázsiai területekről érkeztek hazánkba és milyen etnogenetikai viszonyban vannak egymással és más népességekkel.
A következő években a magyar etnogenezis mindhárom Kárpát-medencei szakaszában szeretnénk új eredményeket elérni:

  1. Elkezdjük a Kárpát-medence autochton népességének vizsgálatát az egyetlen olyan, nagy sírszámú temetővel, amely már a magyar honfoglalás előtt nyílt és közel három évszázadon át folyamatosan használatban volt – Halimba-Cseres, 9-12. század;
  2. Folytatni szeretnénk a honfoglaló magyarok genetikai sokszínűségének jellemzését egy olyan régió vizsgálatával, amely eddig kimaradt a kutatásból – Heves és Szolnok megye honfoglalás kori temetői;
  3. Elkezdjük a később csatlakozott népek megismerését az ország egyetlen Árpád kori izmaelita (káliz) temetőjével – Orosháza-Bónum, Faluhely, 11-13. század.

A kutatásban résztvevők: Fóthi Erzsébet (BTK AGI), Fóthi Ábel (BTK AGI), Makra Szabolcs (BTK AGI), Krizsik Virág (BTK AGI), Dudás Eszter (NSZKK), Évinger Sándor (MTM), Madaras László (Damjanich János Múzeum), Szigeti Judit (Várgondnokság), Rózsa Zoltán (Várgondnokság), Balázs János (SZE).

2. Recens populációgenetika:

A recens populációgenetikai kutatás célja a Kárpát-medence populációgenetikai atlaszának összeállítása.
A ma élő népességek genetikai vizsgálatával a Kárpát-medence magyarlakta területeiről, valamint a honfoglaló magyar törzsek keleti vándorlásának állomásairól egy olyan populációgenetikai adatbázist kívánunk létrehozni, amely nem csupán a kutatócsoport, de más hazai és külföldi tudományos műhelyek munkájában is referenciaként szolgálhat.
A Bodrogköz, Rétköz, Csallóköz, a bukovinai székelyek után újabb régiók genetikai összetételének vizsgálata kezdődik el, köztük Heves megye, az Őrség és a Sárrét.

A kutatásban résztvevők: Fóthi Erzsébet (BTK AGI), Fóthi Ábel (BTK AGI), Makra Szabolcs (BTK AGI), Krizsik Virág (BTK AGI), Pamzsav Horolma (NSZKK).

3. Stabilizotópos analízis:

A táplálkozással az emberi testbe épült stabil izotópok (C, N, O, Sr) aránya lehetőséget biztosít a történeti korokban élt ember táplálkozási szokásainak és vándorlástörténetének kutatására. A Földtani és Geokémiai Intézettel közösen alakítottuk ki a hazai stabilizotópos vizsgálatok lehetőségét. A vizsgálat fókuszába a honfoglaló magyarok Kárpát-medencei maradványait állítottuk. Az Alföld és a Felső Tisza-vidék leleteinek elemzésével a honfoglaló magyarok táplálkozásáról, mozgásuk útvonaláról és irányáról remélünk új adatokat nyerni.

A kutatásban résztvevők: Fóthi Erzsébet (BTK AGI), Demény Attila és Gugora Ariana (Földtani és Geokémiai Intézet).

A TKP támogatója az Innovációs és Technológiai Minisztérium (Kötelezettségvállalás azonosítója: ZH690024). Kezelő szerv az NKFIH (1121-1/2020).

 

ERC HistoGenes

EUROPEN RESEARCH COUNCIL, SYNERGY GRANT INTEGRATING GENETIC, ARCHAEOLOGICAL AND HISTORICAL PERSPECTIVES ON EASTERN CENTRAL EUROPE, 400-900 AD (HISTOGENES)

Projekt azonosítója: HistoGenes 856453histogenes
A feladat teljes megvalósításának ütemezése: 2020-2026
Projekt nemzetközi vezetői: Walter Pohl, Johannes Krause, Patrick J. Geary
A projekt magyarországi témavezetője: Vida Tivadar tanszékvezető egyetemi tanár, intézetigazgató (BTK Régészettudományi Intézet, Népvándorlás kori és Középkori Régészeti Tanszék)
ELKH BTK Archeogenomika Intézet részéről a projekt vezetője: Mende Balázs Gusztáv, Szécsényi-Nagy Anna, résztvevők: Gyuris Balázs, Bódis Viktória, Gábriel Sára, Pokker Daniella

Az ERC pályázatán 10 millió eurós támogatást nyert projekt célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások, valamint a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában. A hat éven keresztül tartó ambiciózus program célja Kelet-Közép-Európa késő antik és kora középkori népességének integratív paleogenetikai, régészeti, antropológiai és történeti vizsgálata. A projekt keretében mintegy 6000 temetkezés és belőlük származó emberi minta (magyarországi, németországi, ausztriai, csehországi, szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi és szlovéniai lelőhelyekről) paleogenetikai vizsgálatára nyílik lehetőség. Az ELTE BTK Régeszettudományi Intézetének és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének kutatói is kulcsszerepet kapnak a programban, amely osztrák, német, amerikai és magyar kutatók együttműködésével valósul meg. A kutatásokba Magyarországon a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem és a Természettudományi Múzeum kutatói is bekapcsolódnak. Laboratóriumunkban a magyarországi DNS minták előkészítése és elsődleges feldolgozása zajlik, amely folyamat mellett egy-egy népvándorláskori temetőt PhD munka keretéhg logoben teljes egészében feldolgozunk.

Projekt honlapja:
home | HistoGenes

 

 

Árpád-ház Program V.1. részprojekt: Árpád-kori magyarság embertani-genetikai képe

Projekt azonosító: 39509/2018/KFSZ
A feladat teljes megvalósításának ütemezése: 2018-2023.
Megvalósító intézmények: Magyar Természettudományi Múzeum, MTA BTK Régészeti Intézet, Szegedi Tudományegyetem

ZalavárA projekt az Árpád-kori Kárpát-medence népességének átfogó antropológiai és genetikai vizsgálatához kíván modern alapokat lerakni, beleértve az Árpádok országában élő 10-13. századi népesség embertani hagyatékának módszeres összegyűjtését és a jelenleg ismert nemzetközi szintű természettudományi módszerekkel és laboratóriumi műszerekkel való elemzését. Az elsődleges feladat a 8-13. századi (avar kor, honfoglalás kor és Árpád-kor) népességtörténeti-történeti szempontból kiemelt fontosságú régiói embertani anyagának komplex osteoarcheológiai és összehasonlító genetikai vizsgálatával a mintázatok és kontinuitás-diszkontinuitás viszonyainak tanulmányozása. A mintavétel antropológusok, régészek, történészek ajánlásai alapján történik, és a csoportok lehető legszélesebb és legmélyebb genetikai jellemzésére irányul, ami választ adhat a régészeti-történeti összefüggésekre. Ennek érdekében a projekt célja antropológiai adatbázis, hazai és nemzetközi konferenciák és publikációk, magyar nyelvű projektzáró könyv megvalósítása.

A részprojekten belüli feladata a Régészeti Intézetnek és az Archeogenomikai Intézetnek: a Kárpát-medence 7-13. századi népességeinek genetikai vizsgálata.

A projektben dolgozó munkatársak: Benkő Elek, Merva Szabina, Mende Balázs G. , Szécsényi-Nagy Anna (mind BTK), Szeifert Bea és Gerber Dániel (BTK AI, ELTE TTK).

 

Kárpát-medence mai népességének populációgenetikai kutatása

Kárpát-medenceA tervezett kutatás alapfeladata új humán DNS mintagyűjtés a Kárpát-medence három kiválasztott, népességtörténetileg viszonylag izolált magyar ajkú populációjából (Drávaszög, Székelyudvarhely és Zoboralja térségéből). Elsődleges célunk az új mintakészlet használatával minél régebbi, helyi anyai és apai leszármazási vonalak detektálása. A jelen kutatási terv egyik alap hipotézise, hogy bizonyos faluközösségekben végzett DNS mintavétellel, a mintaadók gondos kiválasztásával és felmenőik dokumentálásával, a Kárpát-medence 19. századi népességének anyai és apai génállományát jellemezhetjük, elkerülve az elmúlt 100-150 év népmozgásait. Alapvető kérdésünk, hogy vajon mennyire egységesek vagy éppen különbözőek genetikailag ezek a populációk, megfigyelhető-e valamilyen regionális genetikai struktúra?

Az anyai leszármazási vonalakat 300 teljes mitokondriális genom szekvenálásával tipizáljuk, így egy olyan adatbázis készül, amely szekvencia alapú filogenetikai, filogeográfiai elemzéseket tesz lehetővé. Az eredmények jelentős minőségi ugrást jelentenek majd a korábbi, a mitokondriális genom párszáz bázis pár hosszú kontroll régióját felölelő adatsorokhoz képest.

Az apai leszármazási vonalakat tömeges Y SNP és STR vizsgálatokkal kutatjuk, mellyel célunk az, hogy betekintést nyerjünk a három régió Y kromoszomális variabilitásába is. További célunk a genetikai eredet és örökség szempontjából releváns autoszomális markerek (cirka 690 ezer SNP) microarray alapú vizsgálata a három mintacsoportból. Ezen vizsgálat a populációk közötti genetikai különbségek vagy éppen azonosságok statisztikai módszereken alapuló meghatározását teszik lehetővé. Később pedig alapját képezi majd a tervezett archaikus-recens autoszomális összehasonlító vizsgálatoknak. Az eredmények új lehetőségeket nyitnak nem csak a recens populációk kutatása terén, hanem a történeti korú népességek genetikai hagyatékának összehasonlító elemzéseiben is. A mintapool a jelenlegi keretek között finanszírozható terveken túl később további kutatások alapjául is szolgálhat.

A kutatásnak szélesebb társadalmi jelentősége is van: lehetőséget ad a mai magyarság genetikai összetételének földrajzi és történeti keretben való értelmezésére, azonban nem célunk a "magyarság" genetikai alapú meghatározása vagy igazolása.

Projekt vezető kutatója: Szécsényi-Nagy Anna
A projektben résztvevő kutatói: Egyed Balázs (ELTE TTK), Pajav Horolma (NSZKI), Mende Balázs G. (BTK AI), Máthé István (Sapientia)
Projekt azonosítója: FK 127938 (forrás: NKFI Alap, futamidő: 2018. november 1. - 2022. október 31.)

Partner intézmények: ELTE TTK Genetika Tanszék, Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Genetikai Szakértői Intézet (NSZKK GSZI) Referencia-minta Vizsgáló Osztály, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Haáz Rezső Múzeum

 

Rézkori baden kultúra népességének genetikai kutatása

Vörsi sírleletBondár Mária tudományos főmunkatárs vezetésével, az NKFIH támogatásával (NKFIH K-18/128413) új kutatócsoport alapult 2018-ban. A kutatás célja a Kárpát-medence késő rézkori temetkezéseinek komplex elemzése. A Kárpát-medence minden korszakban fontos terület: vagy központi része egy-egy kulturális egységnek, vagy pereme, perifériája egy másiknak. Közvetítő vagy átmenő régió is, így sokirányú kapcsolatok emlékeit őrzi, amelyek a temetőkben is megtalálhatók. A halál és a hitvilág összetett rendszeréből és ennek nyomán a temetéssel kapcsolatos szokásokról, rítusokról régészeti módszerekkel csak egy kis szegmens tárható fel. A régészek a hosszú ideig a földben lévő, prezervációs hatásoknak kitett tetem maradványait találják meg: csontvázat, hamvakat. Ismert a hely, ahová eltemették az illetőt, tudjuk, milyen volt a sír, amit ástak, milyen maradandó anyagú tárgyakat tettek a halott mellé. Az eltemetés körülményeiből (temetkezési hely kiválasztása, rituális elemek, mellékletek, státuszt és társadalmi presztízst szimbolizáló tárgyak) következtethetünk a személy egykori közösségi helyzetére és a szélesebb kapcsolatrendszerre (származás, kereskedelem stb.), továbbá az adott közösség túlvilágról alkotott elképzeléseire is (a mellékletekből, a temetési folyamat bizonyos mozzanataiból). A halott megőrizte az egykoron élt személy biológiai állapotát (öröklött tulajdonságok, környezeti hatások, egészségi állapot nyomai). A régészeti elemzések mellett természettudományos vizsgálatokkal és mindezek együttes értelmezésével kívánjuk megválaszolni azt a kérdést, milyen különbség volt e sokszínű temetkezéssel jellemezhető korszak emberei között biológiai, származási, társadalmi és kognitív szempontból, azaz - írásos dokumentumok hiányában - mennyivel tudhatunk meg többet ily módon a Kr. e. 3600/3000-2800 közötti évszázadok társadalmáról?

Résztvevők a kutatásban: Jakucs János, Szécsényi-Nagy Anna, Köhler Kitti, Gál Erika (mind BTK), Gugora Ariana, Kern Zoltán, Hegyi István (mind MTA CsFK)
Partner intézmény: Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet

 

Avar populáció továbbélésének kutatása

A késő avar népességet megcélzó kutatást a Szilágyi Family Foundation támogatja.

Kutatásunk első fázisában az Észak-Dunántúlra koncentrálunk. Régészeti genetikai vizsgálatokkal a következő kérdésekre keressük a válaszokat:

  • A késő avar kori népesség genetikai összetétele mennyiben különbözik a 10-11. századi népességek genetikai összetételétől?
  • Kimutatható-e a késő avar népesség továbbélése?

Munkatársak a projektben: Merva Szabina, Mende Balázs G. (BTK AI), Szeifert Bea (BTK AI, ELTE TTK), Tomka Péter

 

Bronzkori társadalmak genetikai kutatása

Érdi tömegsírKiss Viktória Lendület programjának részeként bronzkori tömegsírokba (Érd, Balatonkeresztúr) temetett egyének genetikai kapcsolatait kutatjuk. Eszközeink a mitokondriális és a sejtmagi genom új generációs típusú (NGS) szekvenálása.

A tömegsírok mellett a 2015-ben indult őskori genomikai kutatást az első eredmények ismeretében bővítettük a középső és késő bronzkor vizsgálatával, további 60 mintát vonva be az analízisbe.

A projektben dolgozó munkatársak: Szeverényi Vajk (Déri Múz.), Kiss Viktória, Kulcsár Gabriella, Köhler Kitti, Mende Balázs G., Szécsényi-Nagy Anna (mind BTK AI), Gerber Dániel (BTK AI, ELTE TTK), Hajdu Tamás (ELTE TTK), Fábián Szilvia (MNM)
Partner intézmények:

  • MTM Embertani Tár
  • Department of Genetics, Harvard Medical School (prof. dr. David Reich)

 

Ló háziasításának genetikai kutatása

Pzsevalszkij ló

Prof. Ludovic Orlando vezette ERC #681605 projekt célja a lovak és emberek történelmen átívelő kapcsolatrendszerének részletes feltárása. Ezen belül a lovak háziasításának kezdetei kiemelt jelentőséggel bíró részterület. Ennek feltárását megcélzó összetett és széleskörű genetikai vizsgálatokban részfeladatot vállalt laboratóriumunk a Lendület Mobilitás Kutatócsoport együttműködése mellett. A Dr. Gál Erika által vezetett lezárt OTKA NF 104792 projekt genetikai eredményei ezen együttműködés keretein belül kerülnek bemutatásra.

A projektben dolgozó munkatársak: Gerber Dániel (MTA BTK RI, ELTE TTK), Szécsényi-Nagy Anna (MTA BTK RI) és a Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkatársai

 

 

A magyar honfoglalás kori régészeti hagyaték keleti kapcsolatrendszere:
Közép-Urál régiója

Magyar és orosz régészek együttműködése az Uelgi (Cseljabinszk) lelőhely feltárásánRégészeti adatbázis és archaeometriai kutatások alcímmel 2012-ben indult OTKA projektet (OTKA 106369) dr. Türk Attila vezeti.
A magyar népesség eredetét az Közép-Urál vidékéről eredeztetik a kutatók, amely régióban magyar kutatók részvételével 2010-óta folynak feltárások Ujelgi temetőjéban Szergej Botalov vezetésével. Laboratóriumunk Ujelgi temetőjéből feltárt emberi maradványok anyai DNS állományát kutatja, teljes mitokondriális genom szinten.

A magyar őstörténeti kutatások újabb genetikai eredményeiről itt olvashat.
A legfrissebb eredmények a "IV. Korai Magyar Történeti Konferencia" kiadványában olvashatóak.

A projektben dolgozó munkatársak: dr. Türk Attila (PPKE), Mende Balázs Gusztáv (BTK AI), Bea Szeifert (BTK AI, ELTE TTK), Csáky Veronika (BTK AI), Gerber Dániel (BTK AI, ELTE TTK).
Partner intézmények: Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Régészeti Tanszék.