MTA-BTK Lendület Biorégészet Kutatócsoport: Élet és halál a római civilizáció peremén - Pannonia közösségeinek komplex biorégészeti elemzése

https://bioarch-momentum.hu/hu/

Iráni-fennsík genetikai kutatása

Az Archeogenomikai Intézet 2021 óta működik együtt a teheráni Noor Humán Genetikai Kutatóközponttal és a teheráni Kulturális Hivatallal Irán különböző őskori és történeti korú lelőhelyeinek biorégészeti kutatásaiban. Főbb kutatási kérdéseink a következők: Milyen mértékű volt a népesség folytonossága vagy változása a Zagrosz-hegység vidékén a rézkorban? Milyen eredetű népességek éltek Észak-Irán térségében az Óperzsa, a Pártus és a Szászánida Birodalmak idején? Milyen kapcsolatrendszere volt ezeknek a népességeknek Közép-Ázsia és a Kaukázus térségeinek népeivel? Mennyire befolyásolta az Észak-Iráni-fennsíkon keresztül haladó Selyemút, az élénk kapcsolatrendszer nyugat és kelet felé a kereskedelmi utak mentén élő népek biológiai összetételét? Egy további témánk modern Irán népességeinek genetikai összetételére irányul, amelyet irodalmi adatok áttekintésével foglalunk össze.

Az Archeogenomikai Intézet a genetikai elemzéseket végzi a kutatásban, az iráni régész és antropológus partnerek pedig az emberi maradványok embertani elemzése mellett a régészeti kontextussal segítik a közös értékeléseket.

A projekt tervezett időtartama: 2021-2025
Projekt vezetője: Szécsényi-Nagy Anna
Projektet befogadó intézet: HUN-RN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archeogenomikai Intézet
Projektben résztvevő munkatársak:

  • Motahareh Ala Amjadi
  • Egyed Balázs (ELTE TTK)
  • Yusuf Can Özdemir, Mende Balázs G. (HUN-REN BTK AGI)
  • Dr. Mahmoud Tavallaei, Dr. Maryam Ramezani (NHGRC)

 A kutatási eredményekből megjelent közlemények:

  • Motahareh Amjadi, Maryam Ramezani, Anna Szécsényi-Nagy, Balázs Gusztáv Mende, Balázs Egyed, Mahmood Tavallaie, Abdol Motalleb Sharifi, Farzad Forouzanfar: Following the traces of Parthians at the Vastmin archaeological site in Iran. Előadás a 28. EAA Éves Találkozón, Budapest, Magyarország, 2022. 08.31-09.03.
  • Motahareh Amjadi, Anna Szécsényi-Nagy, Mahmood Tavallai, Balázs Gusztáv Mende, Maryam Ramezani, Balázs Egyed, Farzad Forouzanfar, Zeinab Salehi, Arezoo Bibak, Peyman Zargari, Abdol Motalleb Sharifi, Ata Hasanpour, Vali Jahani: Parthians of the Forgotten Empire. Előadás az 5. Nemetközi és 17. Iráni Genetikai Kongresszusons, Teherán, Irán, 2023. 03. 06-08. https://gc2023.ir 
  • Anna Szécsényi-Nagy: Ancient DNA records from Western Asia: State of research on prehistoric palaeogenetics. Előadás az 5. Nemetközi és 17. Iráni Genetikai Kongresszusons, Teherán, Irán, 2023. 03. 06-08. https://gc2023.ir
  • Motahareh Amjadi, Maryam Ramezani, Kristóf Jakab, Balázs G. Mende, Abdol Motalleb Sharifi, Ata Hasanpour, Vali Jahani, Arezoo Bibak, Mahmood Tavallaie, Anna Szécsényi-Nagy: Genomic analyses of Seleucid and Parthian period population in North Iran. Poszter prezentáció a 10. ISBA konferencián, Tartu, Észtország, 2023. 09. 13-16.
  • Motahareh Amjadi, Zahra Hayatmehr, Balázs Egyed, Mahmood Tavallaei, Anna Szécsényi-Nagy: A comprehensive review of HVS-I mitochondrial DNA variation of 19 Iranian populations. Ann Hum Genet. 2024;88(3):259-277. doi:10.1111/ahg.12544 https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/ahg.12544
  • Motahareh Amjadi, Anna Szécsényi-Nagy, Mahmood Tavallai , Balázs Gusztáv Mende, Maryam Ramezani, Balázs Egyed, Kirstóf Jakab, Arezoo Bibak, Zeinab Salehi, Farzad Forouzanfar, Peyman Zargari, Parastoo Erfanmanesh, Ata Hasanpour, Vali Jahani, Seyed Mansour Seyed Sajjadi, Hossein Moradi, Ali Mahfroozi, Serollah Ghasemi Gorji, Abdol Motalleb Sharifi, Lili Niakan, Mohammad Hossein Taheri, Arman Shishegar: Exploring Iran Genetic Past: Investigating Ancient Migrations through Skeletons. Előadás az 6. Nemetközi és 18. Iráni Genetikai Kongresszusons, Shahid Beheshti University, Teherán, Irán, 2024. 07. 07-09.

A korai magyarok egykori szállásterületeinek multidiszciplináris elemzése, valamint a Kárpát-medencébe érkező honfoglalók első generációinak vizsgálata

Projekt tervezett időkerete: 2015-2026
Projekt vezető kutatói: Szécsényi-Nagy Anna (HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet), Türk Attila (HUN-REN BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoport, PPKE BTK Régészeti Intézet)
Projektet befogadó intézet: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archeogenomikai Intézet
Projekt magyarországi résztvevő kutatói:

  • Mende Balázs Gusztáv, Csáky Veronika, Szeifert Bea, Gyuris Balázs, Gerber Dániel (HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet)
  • Langó Péter (HUN-REN BTK Régészeti Intézet)
  • Egyed Balázs (ELTE TTK Genetikai Tanszék)

Az intézeti kutatások közül az egyik legrégebbi irány a Kárpát-medence honfoglaláskori leletanyagával párhuzamot mutató keleti temetőkben nyugvók genetikai elemzése. A 2010-es évek közepétől folynak vizsgálatok a témában, amely az intézet egyik kutatási stratégiájának gerincét képezi.
Célunk a korai magyarok egykori szállásterületeinek elemzése, a vándorlási útvonal nyomon követése, továbbá a keleten maradt magyarok temetőinek genetikai szempontú felmérése.

A vizsgálatok az Ujelgi temető (Urál hegység keleti oldala) genetikai elemzésével kezdődtek 2012-ben, azóta folyamatosan egyre több és több, a Kárpát-medencétől keletre lévő, magyarokkal kapcsolatba hozható temetőből származó humán csontmaradványt elemzünk.
Nem csak genetikai analíziseket végzünk, de a radiokarbon kormeghatározásra is nagy hangsúlyt fektetünk, a PPKE munkatársai folyamatosan régészeti feltárásokat végeznek a releváns területeken, és a külföldi kollégákkal (orosz, ukrán, moldáv régészek és antropológusok) is szorosan együttműködünk.
Nyugat-Szibéria és a Volga-Urál régió középkori temetőinek elemzése után az Etelközi szállásterületről (Dnyeper és Dnyeszter folyók vidéke) magyar, besenyő és szláv mintákat gyűjtöttünk, sőt a Kárpát-medencébe legkorábban érkező honfoglalók maradványait is elemzés alá vontuk. Célunk nem csupán a közvetlenül magyarokhoz köthető temetők kapcsolatrendszerének elemzése, hanem az egykori szomszédos népek genetikai jellemzése is.
Kezdetben csupán az anyai, majd az apai vonalakat elemeztük, jelenleg ezeken kívül már a teljes genomi régióban lévő információt is analizáljuk. Az elemzések során populációgenetikai és egyedi szintű elemzéseket is végzünk, mely révén a távoli régiók lakossága között fennálló közelebbi-távolabbi rokoni kapcsolatokat is azonosítani lehet.

A projekt finanszírozása: Árpád-ház elődeinek keleti kapcsolatrendszere (ÁHP VI/2)

  • Keleti Örökségünk PPKE Interdiszciplináris Történeti és Régészeti Kutatócsoport (TUDFO/51757-1/2019/ITM) program keretében megvalósuló "A korai magyar történelem régészeti, nyelvészeti és bioarcheológiai kutatása";
  • Keleti örökségünk PPKE interdiszciplináris történeti és régészeti kutatócsoport projekt (TKP2020-NKA-11)
  • ELKH Titkársága: Az etelközi szállásterület archeogenomikai kutatása. Az etelközi magyarok, szlávok, besenyők és a legkorábbi honfoglalók kapcsolatrendszerének kutatása az archeogenomika módszereivel

Partner intézmények:

  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Régészeti Tanszék.
  • Harvard Medical School

A kutatási eredményekből megjelent közlemények:

 

Monostorapáti-Almád bencés monostora temetkezéseinek archeogenetikai és antropológiai kutatása

Projekt tervezett időkerete: 2022-2024
Projekt vezető kutatója: Mende Balázs Gusztáv (HUN-REN BTK, Archeogenomikai Intézet),
A genetikai alprojektet befogadó intézet: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archeogenomikai Intézet
Projekt résztvevő kutatói:

  • Borbély Noémi, Szeifert Bea, Jakab Kristóf (HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet)
  • Major István (HUN-REN Atommagkutató Intézet)

Monostorapáti-Almád bencés monostorát a honfoglalás korig visszavezethető Atyusz nemzetség alapítja a 12. század elején. A monostor romjainak 2021-2023-as ásatási munkálatai során feltárt embertani anyag archeogenomikai és antropológiai vizsgálatai a Királyok-Szentek Monostorok projekt harmadik fázisában kerülnek megvalósításra. A kutatás célja a csontok hagyományos morfometrikus vizsgálatával és az egyes sírok radiokarbon módszerrel történő abszolút kronológiai besorolásával párhuzamosan az egyes maradványok egymáshoz való rokonsági viszonyai megállítása archeogenomikai módszerekkel. A kutatás munkahipotézise szerint az 1121-es alapítás után a 13. századtól több ágra szakadó nemzetség előkelő tagjai ide temetkeznek, amint azt a Zsigmond-korból hiteles átiratban fennmaradt almádi alapítólevél is megerősít. Több temetkezőt az okleveles forrás névvel is megjelöl, ahogy a monostort alapító Atyuszt, testvérét Miskét, apjuk Bándot, valamint Gyönyörűt, Atyusz mostohaanyját.

 

Páty Malom-dűlő 10. századi temető népességének archeogenetikai és antropológiai kutatása

Projekt tervezett időkerete: 2022-2024
Projekt vezető kutatója: Hajdu Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék), Mende Balázs Gusztáv (HUN-REN BTK, Archeogenomikai Intézet),
A genetikai alprojektet befogadó intézet: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archeogenomikai Intézet
Projekt résztvevő kutatói:

  • Szécsényi-Nagy Anna, Szeifert Bea, Jakab Kristóf (HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet)
  • Szeniczey Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék)
  • Giedl Dániel, Rajna András (Ferenczy Múzeumi Centrum)
  • Horváth Anikó, Major István (HUN-REN Atommagkutató Intézet)
  • Berta Norbert, Farkas Zoltán, Major Péter (Salisbury Kft.)

Páty Malom-dűlő régészeti lelőhelyen egymás közvetlen közelségében 2022-ben egy 77 síros és egy 15 síros 10. századi temető került feltárásra a Ferenczy Múzeumi Centrum és a Salisbury Kft. közreműködésével. A temetők leletanyagának gazdagsága és egyedisége, valamint a régió történeti jelentősége miatt a honfoglalás kor régészeti kutatásának, és így az archeogenomikai kutatásnak is a homlokterébe került.
A kutatás célja a temetők multidiszciplináris értékelése, a pátyi temetőket használó népesség jellemzése, a temetőn belüli és temetők közötti kapcsolatrendszer rekonstruálása.
A régészeti anyag elemzését a Ferenczy Múzeumi Centrum és a Salisbury Kft. munkatársai végzik, a teljes embertani anyag klasszikus pelaoantropológiai vizsgálata az ELTE TTK Embertani Tanszék munkatársainak feladata. Az arra alkalmas minták laboratóriumi feldolgozása és teljes genomi szintű elemzése a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézetében, a stabil izotópok analízise pedig a HUN-REN Atommagkutató Intézetében zajlik Debrecenben.

 

Népvándorlás kori lovak interdiszciplináris kutatása 

Projekt tervezett időkerete: 2022-2026
Tervezett mintaszám: 150 ló csontminta
Projekt vezető kutatója: Szécsényi-Nagy Anna (HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet)
Projektet befogadó intézet: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archeogenomikai Intézet
Projekt résztvevő kutatói: 

  • Csippán Péter (ELTE BTK Régészettudományi Intézet), Bárány Annamária (Magyar Nemzeti Múzeum) archeozoológusok
  • Koncz István (ELTE BTK Régészettudományi Intézet), Bollók Ádám (HUN-REN BTK Régészeti Intézet) régészek
  • Gerber Dániel, Herpai Kornél (HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet) bioinformatikusok

A projekt célja a lovak és az emberek viszonyának vizsgálata a kora középkori Kárpát-medencében, különös tekintettel az avarkorra. A projekt keretében a 4-8. századra kiterjedő mintavételt végzünk a Kárpát-medencéből, Dunántúlon és az Alföldön egyaránt. Ez a mintavételi stratégia lehetőséget ad az alap lóállomány meghatározása mind az egykori Római Birodalom területén, mind a szomszédos területeken. A későbbi időszakokban pedig összehasonlíthatóvá válik a ló állományok további fejlődése a két régióban. A lóállomány a Kárpát-medencében feltehetőleg több hullámban is bővülhetett, külső forrásból. A részletes megfigyelések érdekében nem csak temetőkre, hanem telepjelenségekből származó leletekre is különös figyelmet fordítunk, hogy megismerjük, van-e származásbeli, genetikai és morfológiai különbség az eltérő módon használt és tartott lóállományok között. Kérdés, hogy kimutatható-e új lópopuláció a vizsgált időszakban (különös tekintettel az avar korra) a Kárpát-medencében, mutat-e regionális vagy kulturális struktúrát az itteni lovak változatossága?

A projekt súlypontja az ERC Synergy HistoGenes projektbe és a korábbi humán genomikai vizsgálatokba (Amorim et al. 2018, Gnecchi-Ruscone et al. 2021) már bevont temetők, sírok összehasonlító elemzése. Így nem csupán a ló van a fókuszban, hanem az ERC projekten keresztül a humán genetikával „ló és lovasa” is. 

Munkacsoportunk csonttani, morfológiai megfigyeléseket kombinál a genetikával (teljes genom lehetőségei folyamatosan fejlődnek), ma már ugyanis vizsgálhatók azoknak a géneknek a változatai is, melyek a szőrzet színezetéért, a gerinc stabilitásáért (súly hordozása, kitartó futás), vagy éppen  a lovak vérmérsékletért (stressz-tűrésért) lehettek felelősek (Librado et al. 2021).

Mintegy 150 minta elemzését végzi el a munkacsoport. Az eredmény és annak értelmezhetősége attól függ, hogy a 4-6. században mennyire volt változatos vagy éppen homogén a Kárpát-medencei lóállomány genetikai képe, és mennyire bizonyul jónak az egyes elemzésbe vont minták DNS megtartása. Erre a választ jelenleg még archaeozoológiai oldalról sem tudjuk, így mindenképpen egy felfedező jellegű kutatásról van szó.

Metagenomikai és paleopatológiai vizsgálatok

Projekt résztvevő kutatói: Gerber Dániel, Megyes Melinda, Szécsényi-Nagy Anna, Heltai Botond, Mende Balázs Gusztáv (HUN-REN BTK AGI), Kiss Viktória (HUN-REN BTK RI), Molnár Erika (SZTE TTIK Antropológia Tanszék)

Az archeogenetikai módszertan rohamos fejlődése lehetővé tette a korábban szinte a tudományos-fantasztikus kategóriába tartozó vizsgálatokat. Mikroorganizmusok, mint a baktériumok, DNS-vírusok vagy különböző egysejtű paraziták genetikai maradványai szintén megmaradhatnak az egykor élt gazdaszervezet szövetei között, sőt, igen gyakran a klasszikus értelemben vett szervetlen anyagokban is, például a fogkőben vagy a talajban. Feltáró jellegű kutatásunkban a már alkalmazott módszertant elsajátítva igyekszünk új távlatokat nyitni az intézet, illetve a későbbiekben akár a módszertant fejlesztve a nemzetközi közösség számára. A vizsgálatok során elsősorban fogkőből származó mintákon keresztül a szájflóra összetételére és dentinből vagy hegszövetből származó mintákon keresztül kórokozókra fókuszálunk, több korszak (őskor, római kor) maradványainak elemzése során. A több szálon futó projekteket elsősorban a Kiss Viktória vezette Lendület (kód) és a Szécsényi-Nagy Anna vezette Lendület (kód) finanszírozza.

 

Az Észak-Altaj térségének 4-14. századi népességének archeogenetikai vizsgálatai

Projekt futamideje: 2022-2024
Projekt koordinátora: Szécsényi-Nagy Anna (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archeogenomikai Intézet)
Projektet befogadó intézet: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archeogenomikai Intézet
A projekt partnerintézményei: HUN-REN BTK Régészeti Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Antropológiai Tanszék, Altaj Állami Egyetem Barnaul.
Projekt résztvevő kutatói:

  • Yusuf Can Özdemir  (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archeogenomikai Intézet, ELTE), Mende Balázs Gusztáv (HUN-REN BTK AGI), Gyuris Balázs (HUN-REN BTK AGI, ELTE)
  • Alexey Tishkin, Nikolai Seregin (Altaj Állami Egyetem)
  • Szeniczey Tamás (ELTE)
  • Csiky Gergely (HUN-REN BTK RI)

Az Altaj régió kontakt zóna Ázsia keleti és középső sztyeppéi között, és így fontos szerepet játszik a térség népeinek mondavilágában. A Mongol Birodalom terjeszkedése előtt élt népességeket Közép-Ázsiából ezidáig néhány, kis mintaszámú elemzéstől eltekintve nem vonták mélyebb genetikai vizsgálat alá. 
A kutatási projekt fő célja, hogy megvilágítsa a hagyományosan nomád és félnomád életmódot folytató középkori csoportok összetett genetikai történetét, valamint az Altaj régió modern közösségeivel való lehetséges kapcsolataikat. Különböző temetkezési helyekről, köztük egyedi és csoportos temetkezésekből származó, mintegy 90 történeti korú egyén genetikai adatait dolgozzuk fel. Célunk, hogy jobban megértsük a migrációs és keveredési eseményeket, valamint a vizsgált egyének által képviselt csoportok temetkezési szokásait és társadalmi szerveződését. A komplex eredmények eléréséért az értelmezésbe régészeti és történeti adatokat is bevonunk.

Rézkori közösségek genetikai elemzése


lendulethttps://lendulet-innovacio.hu/en/

Munkacsoportunk csatlakozott Siklósi Zsuzsanna MTA-ELTE Lendület Innováció kutatócsoportjához. A 2022-2027 között futó program címe „Egyének és közösségek, szociális hálózatok és innovációk a Kárpát-medence rézkorában”. (https://lendulet-innovacio.hu/hu/)
Az interdiszciplináris kutatócsoportban feladatunk egy-egy rézkori temető lehetőség szerint komplett genomikai feldolgozása, a közösség tagjainak egymás közötti és kifele irányuló biológiai kapcsolatrendszereinek feltárása. Minderre a leszármazás alapú kromoszóma szegmensek osztozása ad lehetőséget teljes genomi szinten.



Projekt tervezett időkerete: 2022-2027,
Tervezett mintaszám: ca. 100 humán minta
Projekt vezető kutatója: Siklósi Zsuzsanna (ELTE BTK Régészettudományi Intézet)
Projekt résztvevő kutatói az intézetben: Gerber Dániel, Szécsényi-Nagy Anna, Jakab Kristóf (HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet)

 

 

ERC HistoGenes: European Research Council, Synergy Grant Integrating Genetic, Archaeological and Historical Perspectives on Eastern Central Europe, 400-900 AD 

Projekt azonosítója: HistoGenes 856453histogenes
A feladat teljes megvalósításának ütemezése: 2020-2026
Projekt nemzetközi vezetői: Walter Pohl, Johannes Krause, Patrick J. Geary
A projekt magyarországi témavezetője: Vida Tivadar tanszékvezető egyetemi tanár, intézetigazgató (ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Népvándorlás kori és Középkori Régészeti Tanszék)
HUN-REN BTK Archeogenomika Intézet részéről a projekt vezetője: Mende Balázs Gusztáv, Szécsényi-Nagy Anna, résztvevők: Gyuris Balázs, Bódis Viktória, Gábriel Sára, Pokker Daniella, Oravecz Viktória, Kerestély Koppány,  Heltai Botond, Megyes Melinda,Yusuf Can Özdemir, Kecskés Anikó.

Az ERC pályázatán 10 millió eurós támogatást nyert projekt célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások, valamint a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában. A hat éven keresztül tartó ambiciózus program célja Kelet-Közép-Európa késő antik és kora középkori népességének integratív paleogenetikai, régészeti, antropológiai és történeti vizsgálata. A projekt keretében mintegy 6000 temetkezés és belőlük származó emberi minta (magyarországi, németországi, ausztriai, csehországi, szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi és szlovéniai lelőhelyekről) paleogenetikai vizsgálatára nyílik lehetőség. Az ELTE BTK Régeszettudományi Intézetének és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének kutatói is kulcsszerepet kapnak a programban, amely osztrák, német, amerikai és magyar kutatók együttműködésével valósul meg. A kutatásokba Magyarországon a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem és a Természettudományi Múzeum kutatói is bekapcsolódnak. Laboratóriumunkban a magyarországi DNS minták előkészítése és elsődleges feldolgozása zajlik, amely folyamat mellett egy-egy népvándorláskori temetőt PhD munka keretéhg logoben teljes egészében feldolgozunk.

Projekt honlapja:
home | HistoGenes

  

Rézkori baden kultúra népességének genetikai kutatása

Vörsi sírleletBondár Mária tudományos főmunkatárs vezetésével, az NKFIH támogatásával (NKFIH K-18/128413) új kutatócsoport alapult 2018-ban. A kutatás célja a Kárpát-medence késő rézkori temetkezéseinek komplex elemzése. A Kárpát-medence minden korszakban fontos terület: vagy központi része egy-egy kulturális egységnek, vagy pereme, perifériája egy másiknak. Közvetítő vagy átmenő régió is, így sokirányú kapcsolatok emlékeit őrzi, amelyek a temetőkben is megtalálhatók. A halál és a hitvilág összetett rendszeréből és ennek nyomán a temetéssel kapcsolatos szokásokról, rítusokról régészeti módszerekkel csak egy kis szegmens tárható fel. A régészek a hosszú ideig a földben lévő, prezervációs hatásoknak kitett tetem maradványait találják meg: csontvázat, hamvakat. Ismert a hely, ahová eltemették az illetőt, tudjuk, milyen volt a sír, amit ástak, milyen maradandó anyagú tárgyakat tettek a halott mellé. Az eltemetés körülményeiből (temetkezési hely kiválasztása, rituális elemek, mellékletek, státuszt és társadalmi presztízst szimbolizáló tárgyak) következtethetünk a személy egykori közösségi helyzetére és a szélesebb kapcsolatrendszerre (származás, kereskedelem stb.), továbbá az adott közösség túlvilágról alkotott elképzeléseire is (a mellékletekből, a temetési folyamat bizonyos mozzanataiból). A halott megőrizte az egykoron élt személy biológiai állapotát (öröklött tulajdonságok, környezeti hatások, egészségi állapot nyomai). A régészeti elemzések mellett természettudományos vizsgálatokkal és mindezek együttes értelmezésével kívánjuk megválaszolni azt a kérdést, milyen különbség volt e sokszínű temetkezéssel jellemezhető korszak emberei között biológiai, származási, társadalmi és kognitív szempontból, azaz - írásos dokumentumok hiányában - mennyivel tudhatunk meg többet ily módon a Kr. e. 3600/3000-2800 közötti évszázadok társadalmáról?

Résztvevők a kutatásban: Jakucs János (BTK RI), Szécsényi-Nagy Anna (BTK AGI), Köhler Kitti (BTK RI), Gál Erika (BTK RI), Gugora Ariana (MTA CsFK), Kern Zoltán (MTA CsFK), Hegyi István (MTA CsFK), Oross Krisztián (BTK RI), Demény Attila (MTA CsFK), Lajtár Enikő (MTA CsFK), Rácz Piroska (BTK RI), Gerber Dániel (BTK AGI), Marton Tibor (BTK RI).
Partner intézmény: Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet