A korai magyarok egykori szállásterületeinek multidiszciplináris elemzése, valamint a Kárpát-medencébe érkező honfoglalók első generációinak vizsgálata

Projekt tervezett időkerete: 2015-2026
Projekt vezető kutatói: Szécsényi-Nagy Anna (HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet), Türk Attila (HUN-REN BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoport, PPKE BTK Régészeti Intézet)
Projektet befogadó intézet: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archeogenomikai Intézet
Projekt magyarországi résztvevő kutatói:

• Mende Balázs Gusztáv, Csáky Veronika, Szeifert Bea, Gyuris Balázs, Gerber Dániel (HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet)
• Langó Péter (HUN-REN BTK Régészeti Intézet)
• Egyed Balázs (ELTE TTK Genetikai Tanszék)

Az intézeti kutatások közül az egyik legrégebbi irány a Kárpát-medence honfoglaláskori leletanyagával párhuzamot mutató keleti temetőkben nyugvók genetikai elemzése. A 2010-es évek közepétől folynak vizsgálatok a témában, amely az intézet egyik kutatási stratégiájának gerincét képezi.
Célunk a korai magyarok egykori szállásterületeinek elemzése, a vándorlási útvonal nyomon követése, továbbá a keleten maradt magyarok temetőinek genetikai szempontú felmérése.

A vizsgálatok az Ujelgi temető (Urál hegység keleti oldala) genetikai elemzésével kezdődtek 2012-ben, azóta folyamatosan egyre több és több, a Kárpát-medencétől keletre lévő, magyarokkal kapcsolatba hozható temetőből származó humán csontmaradványt elemzünk.
Nem csak genetikai analíziseket végzünk, de a radiokarbon kormeghatározásra is nagy hangsúlyt fektetünk, a PPKE munkatársai folyamatosan régészeti feltárásokat végeznek a releváns területeken, és a külföldi kollégákkal (orosz, ukrán, moldáv régészek és antropológusok) is szorosan együttműködünk.
Nyugat-Szibéria és a Volga-Urál régió középkori temetőinek elemzése után az Etelközi szállásterületről (Dnyeper és Dnyeszter folyók vidéke) magyar, besenyő és szláv mintákat gyűjtöttünk, sőt a Kárpát-medencébe legkorábban érkező honfoglalók maradványait is elemzés alá vontuk. Célunk nem csupán a közvetlenül magyarokhoz köthető temetők kapcsolatrendszerének elemzése, hanem az egykori szomszédos népek genetikai jellemzése is.
Kezdetben csupán az anyai, majd az apai vonalakat elemeztük, jelenleg ezeken kívül már a teljes genomi régióban lévő információt is analizáljuk. Az elemzések során populációgenetikai és egyedi szintű elemzéseket is végzünk, mely révén a távoli régiók lakossága között fennálló közelebbi-távolabbi rokoni kapcsolatokat is azonosítani lehet.

A projekt finanszírozása: Árpád-ház elődeinek keleti kapcsolatrendszere (ÁHP VI/2)

• Keleti Örökségünk PPKE Interdiszciplináris Történeti és Régészeti Kutatócsoport (TUDFO/51757-1/2019/ITM) program keretében megvalósuló "A korai magyar történelem régészeti, nyelvészeti és bioarcheológiai kutatása";
• Keleti örökségünk PPKE interdiszciplináris történeti és régészeti kutatócsoport projekt (TKP2020-NKA-11)
• ELKH Titkársága: Az etelközi szállásterület archeogenomikai kutatása. Az etelközi magyarok, szlávok, besenyők és a legkorábbi honfoglalók kapcsolatrendszerének kutatása az archeogenomika módszereivel

Partner intézmények:

• Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Régészeti Tanszék.
• Harvard Medical School

A kutatási eredményekből megjelent közlemények:

• Bea Szeifert et al.: Maternal genetic composition of early medieval (6th-10th centuries AD) populations lived in the Cis- and Trans-Ural and Volga-Kama Regions. Arkheologiya Evropeiskikh stepei : 6 pp. 202-221. (2018)
• Veronika Csáky et al.: Eastern genetic connections of two nomadic populations in the early medieval Carpathian Basin - IV международного конгресса археологии евразийских степей КОЧЕВЫЕ ИМПЕРИИ ЕВРАЗИИ В СВЕТЕ АРХЕОЛОГИЧЕСКИХ И МЕЖДИСЦИПЛИНАРНЫХ ИССЛЕДОВАНИЙ, ПОСВЯЩЕННОГО 100-ЛЕТИЮ РОССИЙСКОЙ АКАДЕМИЧЕСКОЙ АРХЕОЛОГИИ г. Улан-Удэ, 16–21 сентября 2019 г. Nomadic Empires in Eurasia in Archaeological and Interdisciplinary studies. 16-21. September 2019, Ulan-Ude. pp. 175-179. ISBN 978-5-7925-0567-4
• Bea Szeifert et al.: Korai magyarsággal kapcsolatba hozható oroszországi lelőhelyek csontanyagának archeogenetikai vizsgálata. Hadak útján. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIX. konferenciája. Budapest, 2019. november 15–16. (29th Conference of young scholars on the Migration Period. November 15‒16, 2019, Budapest). Absztraktkötet. Szerk.: Sudár B. ‒ Türk A. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 14. ‒‒ Magyar Őstörténeti Témacsoport Kiadványok 7. Budapest 2019. pp. 100-103. ISBN 978-963-9987-57-9
• Bea Szeifert et al: Bioarchaeological analysis of Bolshie Tigani cemetery in context of Hungarians’ early history – In:  Халиков, А.Х.: Великая Венгрия между Волгой и Уралом. Oтв. ред.: Ситдиков, А.Г. Археология евразийских степей 27. Казань 2022, 132–141. ISBN 978-5-6049094-1-6
• Bea Szeifert et al.: Tracing genetic connections of ancient Hungarians to the 6th–14th century populations of the Volga-Ural region, Human Molecular Genetics, 2022; ddac106, https://doi.org/10.1093/hmg/ddac106
• Bea Szeifert et al.: A korai magyar történelem régészeti és archeogenetikai kutatásának legfrissebb eredményei Nyugat-Szibériától a Középső-Volga vidékig. Archaeologiai Értesítő 2023, 147, 1, 33-74, Available From: AKJournals https://doi.org/10.1556/0208.2022.00031
• Bea Szeifert et al.: Betekintés az Urál és a Volga-Káma vidék genetikai összetételébe a korai magyarsággal kapcsolatba hozható lelőhelyek emberi csontanyagának archeogenetikai vizsgálatával. In Hadak útján - A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIX. konferenciája, Budapest, 2019. november 15-16., 2023. kiad., 4:97–112. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Magyar Őstörténeti Kutatócsoport; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Régészettudományi Intézet; Martin Opitz Kiadó.
  

 

Monostorapáti-Almád bencés monostora temetkezéseinek archeogenetikai és antropológiai kutatása

Projekt tervezett időkerete: 2022-2024
Projekt vezető kutatója: Mende Balázs Gusztáv (HUN-REN BTK, Archeogenomikai Intézet),
A genetikai alprojektet befogadó intézet: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archeogenomikai Intézet
Projekt résztvevő kutatói:

• Borbély Noémi, Szeifert Bea, Jakab Kristóf (HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet)
• Major István (HUN-REN Atommagkutató Intézet)

Monostorapáti-Almád bencés monostorát a honfoglalás korig visszavezethető Atyusz nemzetség alapítja a 12. század elején. A monostor romjainak 2021-2023-as ásatási munkálatai során feltárt embertani anyag archeogenomikai és antropológiai vizsgálatai a Királyok-Szentek Monostorok projekt harmadik fázisában kerülnek megvalósításra. A kutatás célja a csontok hagyományos morfometrikus vizsgálatával és az egyes sírok radiokarbon módszerrel történő abszolút kronológiai besorolásával párhuzamosan az egyes maradványok egymáshoz való rokonsági viszonyai megállítása archeogenomikai módszerekkel. A kutatás munkahipotézise szerint az 1121-es alapítás után a 13. századtól több ágra szakadó nemzetség előkelő tagjai ide temetkeznek, amint azt a Zsigmond-korból hiteles átiratban fennmaradt almádi alapítólevél is megerősít. Több temetkezőt az okleveles forrás névvel is megjelöl, ahogy a monostort alapító Atyuszt, testvérét Miskét, apjuk Bándot, valamint Gyönyörűt, Atyusz mostohaanyját.

 

Páty Malom-dűlő 10. századi temető népességének archeogenetikai és antropológiai kutatása

Projekt tervezett időkerete: 2022-2024
Projekt vezető kutatója: Hajdu Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék), Mende Balázs Gusztáv (HUN-REN BTK, Archeogenomikai Intézet),
A genetikai alprojektet befogadó intézet: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archeogenomikai Intézet
Projekt résztvevő kutatói:

• Szécsényi-Nagy Anna, Szeifert Bea, Jakab Kristóf (HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet)
• Szeniczey Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék)
• Giedl Dániel, Rajna András (Ferenczy Múzeumi Centrum)
• Horváth Anikó, Major István (HUN-REN Atommagkutató Intézet)
• Berta Norbert, Farkas Zoltán, Major Péter (Salisbury Kft.)

Páty Malom-dűlő régészeti lelőhelyen egymás közvetlen közelségében 2022-ben egy 77 síros és egy 15 síros 10. századi temető került feltárásra a Ferenczy Múzeumi Centrum és a Salisbury Kft. közreműködésével. A temetők leletanyagának gazdagsága és egyedisége, valamint a régió történeti jelentősége miatt a honfoglalás kor régészeti kutatásának, és így az archeogenomikai kutatásnak is a homlokterébe került.
A kutatás célja a temetők multidiszciplináris értékelése, a pátyi temetőket használó népesség jellemzése, a temetőn belüli és temetők közötti kapcsolatrendszer rekonstruálása.
A régészeti anyag elemzését a Ferenczy Múzeumi Centrum és a Salisbury Kft. munkatársai végzik, a teljes embertani anyag klasszikus pelaoantropológiai vizsgálata az ELTE TTK Embertani Tanszék munkatársainak feladata. Az arra alkalmas minták laboratóriumi feldolgozása és teljes genomi szintű elemzése a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézetében, a stabil izotópok analízise pedig a HUN-REN Atommagkutató Intézetében zajlik Debrecenben.

 

Népvándorlás kori lovak interdiszciplináris kutatása 

Projekt tervezett időkerete: 2022-2026
Tervezett mintaszám: 150 ló csontminta
Projekt vezető kutatója: Szécsényi-Nagy Anna (HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet)
Projektet befogadó intézet: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archeogenomikai Intézet
Projekt résztvevő kutatói: 

• Csippán Péter (ELTE BTK Régészettudományi Intézet), Bárány Annamária (Magyar Nemzeti Múzeum) archeozoológusok
• Koncz István (ELTE BTK Régészettudományi Intézet), Bollók Ádám (HUN-REN BTK Régészeti Intézet) régészek
• Gerber Dániel, Herpai Kornél (HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet) bioinformatikusok

A projekt célja a lovak és az emberek viszonyának vizsgálata a kora középkori Kárpát-medencében, különös tekintettel az avarkorra. A projekt keretében a 4-8. századra kiterjedő mintavételt végzünk a Kárpát-medencéből, Dunántúlon és az Alföldön egyaránt. Ez a mintavételi stratégia lehetőséget ad az alap lóállomány meghatározása mind az egykori Római Birodalom területén, mind a szomszédos területeken. A későbbi időszakokban pedig összehasonlíthatóvá válik a ló állományok további fejlődése a két régióban. A lóállomány a Kárpát-medencében feltehetőleg több hullámban is bővülhetett, külső forrásból. A részletes megfigyelések érdekében nem csak temetőkre, hanem telepjelenségekből származó leletekre is különös figyelmet fordítunk, hogy megismerjük, van-e származásbeli, genetikai és morfológiai különbség az eltérő módon használt és tartott lóállományok között. Kérdés, hogy kimutatható-e új lópopuláció a vizsgált időszakban (különös tekintettel az avar korra) a Kárpát-medencében, mutat-e regionális vagy kulturális struktúrát az itteni lovak változatossága?

A projekt súlypontja az ERC Synergy HistoGenes projektbe és a korábbi humán genomikai vizsgálatokba (Amorim et al. 2018, Gnecchi-Ruscone et al. 2021) már bevont temetők, sírok összehasonlító elemzése. Így nem csupán a ló van a fókuszban, hanem az ERC projekten keresztül a humán genetikával „ló és lovasa” is. 

Munkacsoportunk csonttani, morfológiai megfigyeléseket kombinál a genetikával (teljes genom lehetőségei folyamatosan fejlődnek), ma már ugyanis vizsgálhatók azoknak a géneknek a változatai is, melyek a szőrzet színezetéért, a gerinc stabilitásáért (súly hordozása, kitartó futás), vagy éppen  a lovak vérmérsékletért (stressz-tűrésért) lehettek felelősek (Librado et al. 2021).

Mintegy 150 minta elemzését végzi el a munkacsoport. Az eredmény és annak értelmezhetősége attól függ, hogy a 4-6. században mennyire volt változatos vagy éppen homogén a Kárpát-medencei lóállomány genetikai képe, és mennyire bizonyul jónak az egyes elemzésbe vont minták DNS megtartása. Erre a választ jelenleg még archaeozoológiai oldalról sem tudjuk, így mindenképpen egy felfedező jellegű kutatásról van szó.

Metagenomikai és paleopatológiai vizsgálatok

Projekt résztvevő kutatói: Gerber Dániel, Megyes Melinda, Szécsényi-Nagy Anna, Heltai Botond, Mende Balázs Gusztáv (HUN-REN BTK AGI), Kiss Viktória (HUN-REN BTK RI), Molnár Erika (SZTE TTIK Antropológia Tanszék)

Az archeogenetikai módszertan rohamos fejlődése lehetővé tette a korábban szinte a tudományos-fantasztikus kategóriába tartozó vizsgálatokat. Mikroorganizmusok, mint a baktériumok, DNS-vírusok vagy különböző egysejtű paraziták genetikai maradványai szintén megmaradhatnak az egykor élt gazdaszervezet szövetei között, sőt, igen gyakran a klasszikus értelemben vett szervetlen anyagokban is, például a fogkőben vagy a talajban. Feltáró jellegű kutatásunkban a már alkalmazott módszertant elsajátítva igyekszünk új távlatokat nyitni az intézet, illetve a későbbiekben akár a módszertant fejlesztve a nemzetközi közösség számára. A vizsgálatok során elsősorban fogkőből származó mintákon keresztül a szájflóra összetételére és dentinből vagy hegszövetből származó mintákon keresztül kórokozókra fókuszálunk, több korszak (őskor, római kor) maradványainak elemzése során. A több szálon futó projekteket elsősorban a Kiss Viktória vezette Lendület (kód) és a Szécsényi-Nagy Anna vezette Lendület (kód) finanszírozza.

 

Az Észak-Altaj térségének 4-14. századi népességének archeogenetikai vizsgálatai

Projekt futamideje: 2022-2024
Projekt koordinátora: Szécsényi-Nagy Anna (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archeogenomikai Intézet)
Projektet befogadó intézet: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archeogenomikai Intézet
A projekt partnerintézményei: HUN-REN BTK Régészeti Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Antropológiai Tanszék, Altaj Állami Egyetem Barnaul.
Projekt résztvevő kutatói:

• Yusuf Can Özdemir  (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archeogenomikai Intézet, ELTE), Mende Balázs Gusztáv (HUN-REN BTK AGI), Gyuris Balázs (HUN-REN BTK AGI, ELTE)
• Alexey Tishkin, Nikolai Seregin (Altaj Állami Egyetem)
• Szeniczey Tamás (ELTE)
• Csiky Gergely (HUN-REN BTK RI)

Az Altaj régió kontakt zóna Ázsia keleti és középső sztyeppéi között, és így fontos szerepet játszik a térség népeinek mondavilágában. A Mongol Birodalom terjeszkedése előtt élt népességeket Közép-Ázsiából ezidáig néhány, kis mintaszámú elemzéstől eltekintve nem vonták mélyebb genetikai vizsgálat alá. 
A kutatási projekt fő célja, hogy megvilágítsa a hagyományosan nomád és félnomád életmódot folytató középkori csoportok összetett genetikai történetét, valamint az Altaj régió modern közösségeivel való lehetséges kapcsolataikat. Különböző temetkezési helyekről, köztük egyedi és csoportos temetkezésekből származó, mintegy 90 történeti korú egyén genetikai adatait dolgozzuk fel. Célunk, hogy jobban megértsük a migrációs és keveredési eseményeket, valamint a vizsgált egyének által képviselt csoportok temetkezési szokásait és társadalmi szerveződését. A komplex eredmények eléréséért az értelmezésbe régészeti és történeti adatokat is bevonunk.

Rézkori közösségek genetikai elemzése

https://lendulet-innovacio.hu/en/

Munkacsoportunk csatlakozott Siklósi Zsuzsa MTA-ELTE Lendület Innováció kutatócsoportjához. A 2022-2027 között futó program
címe „Egyének és közösségek, szociális hálózatok és innovációk a Kárpát-medence rézkorában”. (https://lendulet-innovacio.hu/hu/)
Az interdiszciplináris kutatócsoportban feladatunk egy-egy rézkori temető lehetőség szerint komplett genomikai feldolgozása, a közösség tagjainak egymás közötti és kifele irányuló biológiai kapcsolatrendszereinek feltárása. Minderre a leszármazás alapú kromoszóma szegmensek osztozása ad lehetőséget teljes genomi szinten.

Projekt tervezett időkerete: 2022-2027,
Tervezett mintaszám: ca. 100 humán minta
Projekt vezető kutatója: Siklósi Zsuzsa (ELTE BTK Régészettudományi Intézet)
Projekt résztvevő kutatói az intézetben: Gerber Dániel, Szécsényi-Nagy Anna, Jakab Kristóf (HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet)

 

Molekuláris antropológiai kutatás a magyar etnogenezis területén

A 2019-ben elnyert Tématerületi Kiválósági Program keretében elindult molekuláris antropológiai kutatás célja a magyar nép történetének természettudományos eszközökkel való kutatása mind a ma élő népességek, mind a régészeti ásatásokon feltárt emberi csontmaradványok vizsgálatával.

A kutatásban résztvevők: Fóthi Erzsébet (HUN-REN BTK AGI), Fóthi Ábel (HUN-REN BTK AGI), Makra Szabolcs (HUN-REN BTK AGI), Krizsik Virág (HUN-REN BTK AGI), Dudás Eszter (NSZKK), Évinger Sándor (MTM), Madaras László (Damjanich János Múzeum), Szigeti Judit (Várgondnokság), Rózsa Zoltán (Várgondnokság), Balázs János (SZE), Dóra Szegő (HUN-REN BTK AGI).

A kutatás három, egymást kiegészítő területen valósul meg:

1. Archeogenetikai vizsgálatok:

A magyar nép őstörténete tág földrajzi környezetben valósult meg, de alapvetően három nagy csoportba soroljuk a vizsgálandó leleteket. Egyrészt idetartoznak a Kárpát-medence valamennyi történeti korszakához tartozó népességek hagyatékai ˗ beleértve a magyar hódítást megelőző és az azt követő időkét is, hiszen ők is a ma élő magyarság őseinek tekintendők ˗, másrészt a honfoglaló magyar törzsek keleti vándorlásának hagyatékai. A molekuláris antropológiai kutatócsoport célkitűzése az, hogy a magyar etnogenezis alapvető kérdéseire keressen választ: a Kárpát-medencében évezredeken át megjelenő, megtelepedő vagy átvonuló népességek milyen mértékben vettek részt a mai magyar nép kialakulásában; milyen rokoni kapcsolatban vagyunk Európa más népeivel; a hun, az avar és a honfoglalás korban megjelenő népek mely eurázsiai területekről érkeztek hazánkba és milyen etnogenetikai viszonyban vannak egymással és más népességekkel.
A következő években a magyar etnogenezis mindhárom Kárpát-medencei szakaszában szeretnénk új eredményeket elérni:

1. Elkezdjük a Kárpát-medence autochton népességének vizsgálatát az egyetlen olyan, nagy sírszámú temetővel, amely már a magyar honfoglalás előtt nyílt és közel három évszázadon át folyamatosan használatban volt – Halimba-Cseres, 9-12. század;
2. Folytatni szeretnénk a honfoglaló magyarok genetikai sokszínűségének jellemzését egy olyan régió vizsgálatával, amely eddig kimaradt a kutatásból – Heves és Szolnok megye honfoglalás kori temetői;
3. Elkezdjük a később csatlakozott népek megismerését az ország egyetlen Árpád kori izmaelita (káliz) temetőjével – Orosháza-Bónum, Faluhely, 11-13. század.

2. Recens populációgenetika:

A recens populációgenetikai kutatás célja a Kárpát-medence populációgenetikai atlaszának összeállítása.
A ma élő népességek genetikai vizsgálatával a Kárpát-medence magyarlakta területeiről, valamint a honfoglaló magyar törzsek keleti vándorlásának állomásairól egy olyan populációgenetikai adatbázist kívánunk létrehozni, amely nem csupán a kutatócsoport, de más hazai és külföldi tudományos műhelyek munkájában is referenciaként szolgálhat.
A Bodrogköz, Rétköz, Csallóköz, a bukovinai székelyek után újabb régiók genetikai összetételének vizsgálata kezdődik el, köztük Heves megye, az Őrség és a Sárrét.

A kutatásban résztvevők: Fóthi Erzsébet (BTK AGI), Fóthi Ábel (BTK AGI), Makra Szabolcs (BTK AGI), Krizsik Virág (BTK AGI), Kovács Alexandra (BTK AGI), Pamjav Horolma (NSZKK).

3. Stabilizotópos analízis:

A táplálkozással az emberi testbe épült stabil izotópok (C, N, O, Sr) aránya lehetőséget biztosít a történeti korokban élt ember táplálkozási szokásainak és vándorlástörténetének kutatására. A Földtani és Geokémiai Intézettel közösen alakítottuk ki a hazai stabilizotópos vizsgálatok lehetőségét. A vizsgálat fókuszába a honfoglaló magyarok Kárpát-medencei maradványait állítottuk. Az Alföld és a Felső Tisza-vidék leleteinek elemzésével a honfoglaló magyarok táplálkozásáról, mozgásuk útvonaláról és irányáról remélünk új adatokat nyerni.

A kutatásban résztvevők: Fóthi Erzsébet (BTK AGI), Demény Attila és Gugora Ariana (Földtani és Geokémiai Intézet).

A TKP támogatója az Innovációs és Technológiai Minisztérium (Kötelezettségvállalás azonosítója: ZH690024). Kezelő szerv az NKFIH (1121-1/2020).

 

ERC HistoGenes

EUROPEN RESEARCH COUNCIL, SYNERGY GRANT INTEGRATING GENETIC, ARCHAEOLOGICAL AND HISTORICAL PERSPECTIVES ON EASTERN CENTRAL EUROPE, 400-900 AD (HISTOGENES)

Projekt azonosítója: HistoGenes 856453
A feladat teljes megvalósításának ütemezése: 2020-2026
Projekt nemzetközi vezetői: Walter Pohl, Johannes Krause, Patrick J. Geary
A projekt magyarországi témavezetője: Vida Tivadar tanszékvezető egyetemi tanár, intézetigazgató (BTK Régészettudományi Intézet, Népvándorlás kori és Középkori Régészeti Tanszék)
ELKH BTK Archeogenomika Intézet részéről a projekt vezetője: Mende Balázs Gusztáv, Szécsényi-Nagy Anna, résztvevők: Gyuris Balázs, Bódis Viktória, Gábriel Sára, Pokker Daniella, Oravecz Viktória, Kerestély Koppány.

Az ERC pályázatán 10 millió eurós támogatást nyert projekt célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások, valamint a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában. A hat éven keresztül tartó ambiciózus program célja Kelet-Közép-Európa késő antik és kora középkori népességének integratív paleogenetikai, régészeti, antropológiai és történeti vizsgálata. A projekt keretében mintegy 6000 temetkezés és belőlük származó emberi minta (magyarországi, németországi, ausztriai, csehországi, szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi és szlovéniai lelőhelyekről) paleogenetikai vizsgálatára nyílik lehetőség. Az ELTE BTK Régeszettudományi Intézetének és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének kutatói is kulcsszerepet kapnak a programban, amely osztrák, német, amerikai és magyar kutatók együttműködésével valósul meg. A kutatásokba Magyarországon a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem és a Természettudományi Múzeum kutatói is bekapcsolódnak. Laboratóriumunkban a magyarországi DNS minták előkészítése és elsődleges feldolgozása zajlik, amely folyamat mellett egy-egy népvándorláskori temetőt PhD munka keretében teljes egészében feldolgozunk.

Projekt honlapja:
home | HistoGenes

  

Árpád-ház Program V.1. részprojekt: Árpád-kori magyarság embertani-genetikai képe

Projekt azonosító: 39509/2018/KFSZ
A feladat teljes megvalósításának ütemezése: 2018-2023.
Megvalósító intézmények: Magyar Természettudományi Múzeum, MTA BTK Régészeti Intézet, Szegedi Tudományegyetem

A projekt az Árpád-kori Kárpát-medence népességének átfogó antropológiai és genetikai vizsgálatához kíván modern alapokat lerakni, beleértve az Árpádok országában élő 10-13. századi népesség embertani hagyatékának módszeres összegyűjtését és a jelenleg ismert nemzetközi szintű természettudományi módszerekkel és laboratóriumi műszerekkel való elemzését. Az elsődleges feladat a 8-13. századi (avar kor, honfoglalás kor és Árpád-kor) népességtörténeti-történeti szempontból kiemelt fontosságú régiói embertani anyagának komplex osteoarcheológiai és összehasonlító genetikai vizsgálatával a mintázatok és kontinuitás-diszkontinuitás viszonyainak tanulmányozása. A mintavétel antropológusok, régészek, történészek ajánlásai alapján történik, és a csoportok lehető legszélesebb és legmélyebb genetikai jellemzésére irányul, ami választ adhat a régészeti-történeti összefüggésekre. Ennek érdekében a projekt célja antropológiai adatbázis, hazai és nemzetközi konferenciák és publikációk, magyar nyelvű projektzáró könyv megvalósítása.

A részprojekten belüli feladata a Régészeti Intézetnek és az Archeogenomikai Intézetnek: a Kárpát-medence 7-13. századi népességeinek genetikai vizsgálata.

A projektben dolgozó munkatársak: Benkő Elek (BTK RI), Merva Szabina (BTK RI), Mende Balázs Gusztáv (BTK AGI) , Szécsényi-Nagy Anna (BTK AGI), Szeifert Bea és Gerber Dániel (BTK AGI, ELTE TTK).

 

Kárpát-medence mai népességének populációgenetikai kutatása

A tervezett kutatás alapfeladata új humán DNS mintagyűjtés a Kárpát-medence három kiválasztott, népességtörténetileg viszonylag izolált magyar ajkú populációjából (Drávaszög, Székelyudvarhely és Zoboralja térségéből). Elsődleges célunk az új mintakészlet használatával minél régebbi, helyi anyai és apai leszármazási vonalak detektálása. A jelen kutatási terv egyik alap hipotézise, hogy bizonyos faluközösségekben végzett DNS mintavétellel, a mintaadók gondos kiválasztásával és felmenőik dokumentálásával, a Kárpát-medence 19. századi népességének anyai és apai génállományát jellemezhetjük, elkerülve az elmúlt 100-150 év népmozgásait. Alapvető kérdésünk, hogy vajon mennyire egységesek vagy éppen különbözőek genetikailag ezek a populációk, megfigyelhető-e valamilyen regionális genetikai struktúra?

Az anyai leszármazási vonalakat 300 teljes mitokondriális genom szekvenálásával tipizáljuk, így egy olyan adatbázis készül, amely szekvencia alapú filogenetikai, filogeográfiai elemzéseket tesz lehetővé. Az eredmények jelentős minőségi ugrást jelentenek majd a korábbi, a mitokondriális genom párszáz bázis pár hosszú kontroll régióját felölelő adatsorokhoz képest.

Az apai leszármazási vonalakat tömeges Y SNP és STR vizsgálatokkal kutatjuk, mellyel célunk az, hogy betekintést nyerjünk a három régió Y kromoszomális variabilitásába is. További célunk a genetikai eredet és örökség szempontjából releváns autoszomális markerek (cirka 690 ezer SNP) microarray alapú vizsgálata a három mintacsoportból. Ezen vizsgálat a populációk közötti genetikai különbségek vagy éppen azonosságok statisztikai módszereken alapuló meghatározását teszik lehetővé. Később pedig alapját képezi majd a tervezett archaikus-recens autoszomális összehasonlító vizsgálatoknak. Az eredmények új lehetőségeket nyitnak nem csak a recens populációk kutatása terén, hanem a történeti korú népességek genetikai hagyatékának összehasonlító elemzéseiben is. A mintapool a jelenlegi keretek között finanszírozható terveken túl később további kutatások alapjául is szolgálhat.

A kutatásnak szélesebb társadalmi jelentősége is van: lehetőséget ad a mai magyarság genetikai összetételének földrajzi és történeti keretben való értelmezésére, azonban nem célunk a "magyarság" genetikai alapú meghatározása vagy igazolása.

Projekt vezető kutatója: Szécsényi-Nagy Anna
A projektben résztvevő kutatói: Egyed Balázs (ELTE TTK), Pamjav Horolma (NSZKK), Mende Balázs G. (BTK AGI), Máthé István (Sapientia), Borbély Noémi (BTK AGI), Robert Selan (BTK AGI)
Projekt azonosítója: FK 127938 (forrás: NKFI Alap, futamidő: 2018. november 1. - 2023. október 31.)

Partner intézmények: ELTE TTK Genetika Tanszék, Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Genetikai Szakértői Intézet (NSZKK GSZI) Referencia-minta Vizsgáló Osztály, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Haáz Rezső Múzeum

Projekt eredményei: Ősi apai és anyai leszármazási vonalak kutatása az erdélyi Székelyudvarhely térségében

 

Rézkori baden kultúra népességének genetikai kutatása

Bondár Mária tudományos főmunkatárs vezetésével, az NKFIH támogatásával (NKFIH K-18/128413) új kutatócsoport alapult 2018-ban. A kutatás célja a Kárpát-medence késő rézkori temetkezéseinek komplex elemzése. A Kárpát-medence minden korszakban fontos terület: vagy központi része egy-egy kulturális egységnek, vagy pereme, perifériája egy másiknak. Közvetítő vagy átmenő régió is, így sokirányú kapcsolatok emlékeit őrzi, amelyek a temetőkben is megtalálhatók. A halál és a hitvilág összetett rendszeréből és ennek nyomán a temetéssel kapcsolatos szokásokról, rítusokról régészeti módszerekkel csak egy kis szegmens tárható fel. A régészek a hosszú ideig a földben lévő, prezervációs hatásoknak kitett tetem maradványait találják meg: csontvázat, hamvakat. Ismert a hely, ahová eltemették az illetőt, tudjuk, milyen volt a sír, amit ástak, milyen maradandó anyagú tárgyakat tettek a halott mellé. Az eltemetés körülményeiből (temetkezési hely kiválasztása, rituális elemek, mellékletek, státuszt és társadalmi presztízst szimbolizáló tárgyak) következtethetünk a személy egykori közösségi helyzetére és a szélesebb kapcsolatrendszerre (származás, kereskedelem stb.), továbbá az adott közösség túlvilágról alkotott elképzeléseire is (a mellékletekből, a temetési folyamat bizonyos mozzanataiból). A halott megőrizte az egykoron élt személy biológiai állapotát (öröklött tulajdonságok, környezeti hatások, egészségi állapot nyomai). A régészeti elemzések mellett természettudományos vizsgálatokkal és mindezek együttes értelmezésével kívánjuk megválaszolni azt a kérdést, milyen különbség volt e sokszínű temetkezéssel jellemezhető korszak emberei között biológiai, származási, társadalmi és kognitív szempontból, azaz - írásos dokumentumok hiányában - mennyivel tudhatunk meg többet ily módon a Kr. e. 3600/3000-2800 közötti évszázadok társadalmáról?

Résztvevők a kutatásban: Jakucs János (BTK RI), Szécsényi-Nagy Anna (BTK AGI), Köhler Kitti (BTK RI), Gál Erika (BTK RI), Gugora Ariana (MTA CsFK), Kern Zoltán (MTA CsFK), Hegyi István (MTA CsFK), Oross Krisztián (BTK RI), Demény Attila (MTA CsFK), Lajtár Enikő (MTA CsFK), Rácz Piroska (BTK RI), Gerber Dániel (BTK AGI), Marton Tibor (BTK RI).
Partner intézmény: Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet

A magyar honfoglalás kori régészeti hagyaték keleti kapcsolatrendszere:
Közép-Urál régiója

Régészeti adatbázis és archaeometriai kutatások alcímmel 2012-ben indult OTKA projektet (OTKA 106369) dr. Türk Attila vezeti.
A magyar népesség eredetét az Közép-Urál vidékéről eredeztetik a kutatók, amely régióban magyar kutatók részvételével 2010-óta folynak feltárások Ujelgi temetőjéban Szergej Botalov vezetésével. Laboratóriumunk Ujelgi temetőjéből feltárt emberi maradványok anyai DNS állományát kutatja, teljes mitokondriális genom szinten.

A magyar őstörténeti kutatások újabb genetikai eredményeiről itt olvashat.
A legfrissebb eredmények a "IV. Korai Magyar Történeti Konferencia" kiadványában olvashatóak.

A projektben dolgozó munkatársak: dr. Türk Attila (PPKE), Mende Balázs Gusztáv (BTK AGI), Bea Szeifert (BTK AGI, ELTE TTK), Csáky Veronika (BTK AGI), Gerber Dániel (BTK AGI, ELTE TTK).
Partner intézmények: Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Régészeti Tanszék.