ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
2024–2025-ben három kiemelkedően jó állapotú honfoglalás kori temetkezést tártak fel Akasztó határában a Kecskeméti Katona József Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum régészei. A szinte bolygatatlan leletegyüttes felfedezésével olyan széleskörű vizsgálatok elvégzésére nyílt lehetőség, amelyre honfoglalás kori sírok esetében korábban még sosem volt példa. A három harcos és lovaik folyamatban lévő genetikai vizsgálatát az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézete végzi.
Második alkalommal nyert támogatást a Momentum MSCA Posztdoktori Ösztöndíjprogramban olyan nemzetközi kutató, aki projektjével az MTA-ELTE HTK Lendület Biorégészet Kutatócsoport munkájához csatlakozhat. Az epigenetikával foglalkozó Chen Kozulin után a második felhívásra jelentkező Ana Arzelier archeogenetikus is sikerrel pályázott támogatásra a kelták genetikai örökségének felderítését célzó kutatási tervével.
Megjelent A változás állandósága. Humán tudományi kutatások a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban, 2012–2025 című tanulmánykötet, amely Balogh Balázs, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja főigazgatójának 60. születésnapja alkalmából készült.
A 2020. májusában indult, ambiciózus HistoGenes projekt a genetika, régészet, antropológia és történettudomány legmodernebb módszereinek egyesítésével Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerését tűzte ki célul a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában (Kr. u. 400–900). A nemzetközi program résztvevői 2026. február 25–27. között Bécsben gyűltek össze, hogy egy zárókonferencián vitassák meg és ismertessék idén lezáruló munkájuk legfontosabb eredményeit és a kutatás jövőbeli lehetséges irányait.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.