ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
A 2020. májusában indult, ambiciózus HistoGenes projekt a genetika, régészet, antropológia és történettudomány legmodernebb módszereinek egyesítésével Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerését tűzte ki célul a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában (Kr. u. 400–900). A nemzetközi program résztvevői 2026. február 25–27. között Bécsben gyűltek össze, hogy egy zárókonferencián vitassák meg és ismertessék idén lezáruló munkájuk legfontosabb eredményeit és a kutatás jövőbeli lehetséges irányait.
A néhány hónapja a Cell folyóiratban megjelent jelentős archeogenetikai tanulmányuk apropóján beszélgetett Szécsényi-Nagy Annával, intézetünk igazgatójával és Türk Attilával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglaláskori Régészeti Tanszékének vezetőjével Borbás Barna újságíró a Válasz Online Podcastban.
Újabb eredmények jelentek meg a ló háziasításának történetével kapcsolatban az Acta Archaeologica Hungaricae friss számában 2025 végén. Az eredmények alátámasztják, hogy a ma is élő házilovak előtt elterjedt lófajták megélték a középső bronzkort a Kárpát-medencében. A tanulmány az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet és az MTA–ELTE HTK Lendület Bázis Kutatócsoport közös, a lovak Kr. e. 3. és 2. évezredi történetét vizsgáló kutatási programja keretében készült.
Hogyan dolgoznak együtt a régészek és az archeogenetikusok? Milyen módszertani és értelmezési kihívásokkal kell szembenézniük a kutatások során, és vajon miként kapcsolhatók össze a genetikai adatok a régészeti leletekkel? Hogyan értelmezhetjük a tudományos cikkekben publikált komlpex tudományos eredményeket?
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.