A horvátországi Drávaszög és a szlovákiai Zobor-vidék magyar anyanyelvű lakosságának apai és anyai eredetű genetikai összetételét vizsgáló kutatásunk eredményeiből a napokban jelent meg tanulmány a Nature kiadói csoport Scientific Reports tudományos folyóiratában Borbély Noémi, intézetünk tudományos segédmunkatársának, az ELTE doktoranduszának elsőszerzőségével.

Az elemzés célja a mai népesség genetikai vizsgálata volt a kizárólag anyai és apai ágon öröklődő genetikai elemek (teljes mitokondriális genom és Y-kromoszómán található változatok) vizsgálatával, ami lehetővé tette a regionális hasonlóságok és eltérések feltérképezését jól dokumentált, viszonylag izoláltan élő, falusi környezetből származó magyar ajkú közösségekben.

A kutatás során a két régióból összesen 168 résztvevőtől történt mintavétel, Zoboralján Alsóbodok, Zsére, Kolon, Gímes és Pográny településeken. A Drávaszög horvátországi részéről Csúza, Kopács, Várdaróc, Laskó, Kórógy, Vörösmart, Hercegszőlős, Haraszti, Szentlászló és Sepse lakossága került be a kutatásba. A mintavétel önkéntes alapon, helyi felmenőkkel bíró, idős személyektől történt. A kutatás során az adatokat mindvégig anonim módon kezeltük. Intézetünk és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ munkatársai az új eredményeket  összevették a már meglévő eurázsiai és a Kárpát-medencei ősi DNS-adatokkal.

A mintagyűjtési települések a Drávaszögben és Zoboralján.

A populáció-alapú elemzések nem minden esetben alkalmasak a finom léptékű genetikai változatok kimutatására a jelenleg rendelkezésre álló mintasorokat használva. Az Y-kromoszomális rövid tandem módon ismétlődő szakaszok (STR) adatai és a teljes mitokondriális genom szekvenciák összehasonlító elemzése azonban jelentős eredményeket hozott.

fig 2MDS plot a vizsgált csoportok 23 Y-STR alapján számolt genetikai távolságairól.

Megállapítottuk, hogy ugyan az apai és anyai leszármazási vonalak túlnyomó része a földrajzi helyzetből adódóan, Kelet-Közép-Európára jellemző változatosságot mutat, mégis bizonyos, ritkább alcsoportok és leszármazási vonalak ősi kapcsolatokat tárnak fel Európa és Kelet-Eurázsia történeti korú populációival. 

A mitokondriális haplocsoportok eloszlása szerint a drávaszögi régió populációi több kapcsolatot mutatnak Dél-Európával, míg a Zobor-vidék populációi északi és keleti szomszédokkal osztoznak több leszármazási vonalon. Az anyai leszármazási vonalak filogenetikai elemzése figyelemre méltó összefüggéseket jelez a X-XI. századi magyarok genetikai mintáival is, különösen a drávaszögi régióból.

fig 9Az U5a2 mitokondriális alhaplocsoport részleges filogenetikai fája.

Az Y-kromoszomális haplocsoportok általános mintázata a két vizsgált populációban hasonló. A drávaszögi régióban nagy, míg a Zobor vidéken kissé alacsonyabb a változatosság, azonban ezt az eredményt az utóbbi területről származó kisebb mintaszám is okozhatja.

fig 5Az I2a-P37 apai haplocsoportba tartozó haplotípusok hálózata.

Jelen tanulmány hozzájárul a Kárpát-medence genetikai összetételének és örökségének megértéséhez, gazdagítva a régióhoz kapcsolódó népesedéstörténeti ismereteinket. A kutatással új, a helyi népességet képviselő és az eddigi vizsgálatoknál jobb felbontású genetikai adatsorok jöttek létre. 

Ezúton is köszönjük minden mintaadó részvételét és a helyi szervezők segítségét, mellyel lehetővé tették a kutatásunkat!