"Szinte világszenzáció-számba ment, amikor 2008-ban az Altáj hegység Gyenyiszova nevű barlangjában olyan ősi emberi maradványokra leltek (először csak egy ujjpercre, majd később egy fogra), amelyről két évvel később a tudósvilág és a szélesebb közvélemény megtudta, hogy a leletek eredeti gazdája mintegy 50-70 ezer évvel korábban élt, és az első genetikai elemzések alapján a neandervölgyiektől és a Homo sapiensektől független embercsoportot képviselnek. A lelőhely után gyenyiszovai embernek elnevezett őssel kapcsolatban széleskörű kutatás folyt és folyik ma is."

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetében végzett magyar őstörténeti vonatkozású archeogenetikai kutatások legújabb eredményei jelentek meg az Oxford University Press Human Molecular Genetics című tudományos folyóiratában. A korai magyarok népességtörténetével foglalkozó projekt magyar–orosz–ukrán tudományos együttműködés keretein belül valósult meg, összesen 18 intézet és egyetem régész, antropológus és genetikus munkatársai vettek benne részt. 

A Penna – az élő bölcsészet magazinja második adását 2022. június 5-én, vasárnap délután 15 óra 25 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna. Az epizódot június 7-én, kedden 8 óra 28 perctől ismétli. 
A műsorban a Bölcsészettudományi Kutatóközpont más kutatásai mellett Mende Balázs, intézetünk igazgatóhelyettese, tudományos főmunkatársa beszámol az Archeogenomikai Intézetének részvételével zajló Tihanyi Királykripta kutatásainak eredményeiről.

Hatrészes interjúsorozat indult a Népszavában a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének munkatársaival. A sorozat hatodik, befejező része Ki vagyok én és kik voltak az őseim? címmel jelent meg.

A kérdésekre Gerber Dániel, az Intézet tudományos munkatársa, az ELTE Biológiai Doktori Iskolájának végzős PhD-hallgatója, bioinformatikus válaszol. 

A Kossuth rádió Felfedezők című ismeretterjesztő műsorában Gimes Júlia kérdezte Szécsényi-Nagy Annát, az Archeogenomikai Intézet igazgatóját, a cikk egyik első szerzőjét és Szeniczey Tamást, az ELTE Embertani Tanszékének antropológusát, társszerzőt a Cell tudományos folyóiratban nemrégiben megjelent cikkünkkel kapcsolatban. Az tanulmányban egy genetikusokból, régészekből, antropológusokból és történészekből álló nemzetközi multidiszciplináris kutatócsoport kereste a választ a Kárpát-medencében egykoron élt avarok vitatott származására. 

2022 áprilisában, részletes geofizikai felmérést követően megkezdődtek a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor tervásatási munkálatai. A projekt koordinátora Mende Balázs, az Archeogenomikai Intézet igazgatóhelyettese és tudományos főmunktársa.

A feltárás megkezdéséről szóló részletesebb cikk ITT olvasható.

Hatrészes interjúsorozat indult a Népszavában a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének munkatársaival. A sorozat ötödik része Ötzi és az Altáji Jégleány genetikája címmel jelent meg.

"A címben jelzett témáról ezúttal Szécsényi-Nagy Anna, az Archeogenomikai Intézet igazgatója beszél. Az intézet a tavalyi év első felében vált ki a kutatóközpont Régészeti Intézetéből és hivatalosan is önállóan működik, ráadásul a kutatólabort is megkapta, amelyben korábban is dolgoztak."

Megjelent a Magyar Régészet tavaszi számában Szécsényi-Nagy Anna igazgató cikke, amelyben bemutatkozik az Archeogenomikai Intézet és jelenleg folyó kutatásai.

"A Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Régészeti Intézetéből 2021 márciusában kivált Archeogenomikai Intézet 2021. november 30-án bemutatkozó konferenciát tartott a Humán Tudományok Kutatóházában. A konferencia nyolc előadása a munkacsoport és a kutatási módszerek bemutatása után sorra vette az intézet nagyobb kutatási programjait. Molnár Antal (a BTK főigazgató-helyettese) köszöntője után Szécsényi-Nagy Anna igazgató asszony ismertette az új intézetet..."