2021. október 21-én, csütörtökön 18.00-kor – Jankovics Marcellről is megemlékezve 80. születésnapja alkalmából – Aspektus vitaest a Nemzetek Házában!
Cím: 1062 Budapest, Bajza utca 54. Mfszt. 1/1.
Téma: Amit a magyarság eredetéről tudhatunk, avagy történetírás és genetika
Meghívott előadóink: Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus, az ELKH BTK Archeogenomikai Intézetének vezetője, Klima László régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézet Magyar Őstörténeti és Honfoglaláskori Régészeti Tanszékének tudományos főmunkatársa és Németh Endre matematikus, szoftverfejlesztő, aki több mint egy évtizede foglalkozik filogenetikai és populációgenetikai adatok értékelésével és modellezésével. Minden érdeklődőre számít az Aspektus téma-felelőse: Gecse Géza.

Háttér: Jankovics Marcell Fehérlófia c. 1981-es rajzfilmjének részlete: 
https://www.youtube.com/watch?v=ZFPXxSZbWJs

A rendezvény háttere: 
http://www.gecse.eu/210918_Hatter_Aspektus.htm

Meghívó: http://www.gecse.eu/211021_Asp_gen.htm

2021. szeptember 29-én neves látogatónk volt, a hétvégi Bécsben rendezett HistoGenes ERC meeting-ről Budapestre érkezett Patrick Geary látogatta meg laboratóriumunkat. A látogatás során az ERC projekt amerikai csoportjának vezetője nagy érdeklődéssel tekintete meg a laboratórium technológiai részlegeit, elsősorban az ERC-pályázatban vállalt feladataink körülményei iránt érdeklődve.

Patrick Geary (1948) neves amerikai történész, a Princenton-i IAS Institute for Advanced Studies, a UCLA és a CEU professzora, több nemzetközi kutatási projekt vezetője és tagja. Kutatási területe a nemzetkarakterológia kérdéseitől a kora középkor bioszociális régészeti kutatásáig terjed. A több nemzetközi szereplő mellett az Archeogenetikai laboratórium és a Régészeti Intézet munkatársaival közös, a langobard népesség régészeti és bioarcheológiai témájú kutatásai programja a 2020-ban elnyert HistoGenes ERC-Synergy program pilot-projektje volt.

Szeptember 23-25. között tartotta az ERC HistoGenes munkacsoportja a második teljes körű találkozóját Bécsben. A háromnapos ülésen a projekt résztvevői bemutatták és megvitatták az első kutatási év eredményeit és meghatározták a legfontosabb további kutatási stratégiai irányokat. Intézetünket Szécsényi-Nagy Anna és Mende Balázs képviselte a rendezvényen. Az Archeogenomikai Intézet ERC csapata 2020 tavaszától 2021 szeptemberéig közel 3000 népvándorláskori mintát gyűjtött fel az ELTE BTK Régészettudományi Intézet munkatársaival közösen, és készített elő az intézet archeogenetikai laboratóriumában teljes genomi elemzésre. A hazai mintavételek mellett Mende Balázs igazgatóhelyettesünk régész (Koncz István, Samu Levente) és antropológus (Spekker Olga) munkatársainkkal jártak Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is, hogy 4-9. századi humán DNS mintákat gyűjtsenek a projekthez. 

A magyarság genetikai eredetét tekintve is radikálisan pontosulhatnak ismereteink a következő években: A Mandiner újságírója Szécsényi-Nagy Anna régész-genetikussal, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet vezetőjével beszélgetett az archeogenetika robbanásszerűen fejlődő tudományáról, amiben hihetetlen távlatok nyíltak meg előttünk.

A Dunához és a Soroksári úthoz közel, a IX. kerületben található a Bölcsészettudományi Kutatóközponton belül pár hónapja önállóvá vált Archeogenomikai Intézet, ahol az intézet vezetője, Szécsényi-Nagy Anna fogadta az újságírót az MTA Humán Tudományok Kutatóházában, ahol az ELKH három kutatóközpontja működik egy modern, igényes épületben.

A Mandiner teljes cikk elérhető ezen a linken.

A 2021-es Ünnepi Könyvhétre megjelent Kenessei András interjúkötete, melyben a magyarság eredetéről, történetéről és összetételéről beszélget történészekkel, nyelvészekkel, régészekkel, népzenekutatóval, antropológusokkal és genetikusokkal. Az  interjúk sorozata több mint 30 évet ölel át, 1980-as évek végén készültek az elsők, 2021-ben az utolsó. Több interjú ugyan posztumusz megjelenés (Bóna István, László Gyula, Mándoki Kungor István, Hajdú Péter, Ecsedy Ildikó, Fodor István), azonban a beszélgetések üzenete máig aktuális.  A legfrissebb interjút a "Genetikai pláza" című utolsó fejezetben az intézetünk munkatársaival, Mende Balázzsal és Szécsényi-Nagy Annával rögzítette az író, aki művészettörténész és újságíró is egyben.  

Feltárások indultak Tihanyban, hogy jobban megismerhessük az altemplom történetét. Különböző korokból előkerült leletek mesélnek az apátság történetéről, a genetika pedig a csontokat is szóra bírhatja, s talán még I. András királyunk földi maradványaira is rátalálhatunk. 2021. április 30-án régészeti feltárás és falkutatás kezdődött a Tihanyi Apátság királyi kriptájában az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetésével és pénzügyi támogatásával, a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal, az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, a Magyar Nemzeti Múzeum és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeummal együttműködésben. Takács Ágoston vezető régésszel, Mende Balázs paleoantropológussal és Barkó Ágoston bencés szerzetespappal készített interjút a Mandiner a nagy horderejű tihanyi feltárásról és annak eddigi eredményeiről.

A Mandiner interjú elérhető ezen a linken. (A kép és a bevezető átvéve a Mandinertől).

A BTK új intézetigazgatói kinevezéseinek keretében, Balogh Balázs főigazgató úr felterjesztésével és Maróth Miklós elnök úr hozzájárulásával Szécsényi-Nagy Anna a következő három évre (2021. július 1–2024. június 30.) kapta meg az intézetvezetés feladatát.  Helyettese Mende Balázs Gusztáv lesz ebben az időszakban.

Gratulálunk a kinevezéshez!

A Mandiner honlapján újonnan megjelent cikkben intézetünk két kollégájával készült interjú olvasható. Szécsényi-Nagy Anna az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet vezetője és Csáky Veronika az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársa a magyarság genetikai eredetének a legújabb tudományos eszközökkel történő felderítéséről beszélt. Az eddigi eredményeiket a Nature Scientific Reports folyóiratban 2020 végén megjelent tanulmányukban foglalták össze. A tanulmány egy többlépcsős kutatás első eredményeit mutatja be, amely a magyar őstörténet szempontjából is fontosnak tartott Volga és Urál régiókból származó, régészeti szempontból jelentős temetők genetikai elemzését írja le.

A Mandiner cikk elérhető itt.