Az Archeogenomikai Intézet 2021. november 30-án tartott bemutatkozó mini-konferenciáján elhangzott előadásokról készült videófelvételek az alábbi linkeken érhetők el:
Az elmúlt években a kutatók egy széleskörű európai és amerikai összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai program keretében sikeresen elemezték közel 800 őskori humán egyén genomját. A kutatás eredményei 2021. december 22-én jelentek meg a Nature-ben.
A projekt célja a Brit-szigeteket a bronzkor második felében (Kr. e. 1300–800) elérő népességmozgások feltérképezése volt. Ez a betelepülési hullám összefüggésben állhatott a kelta nyelvek terjedésével, és a Brit-szigetek későbbi vaskori népességeinek alapját alkothatta. Ahhoz, hogy Európa bronzkori és vaskori népesedési folyamatai jobban megismerhetők legyenek, az európai kontinens számos régiójából, így hazánk területéről is vizsgáltak DNS mintákat. A közép-európai leletek alapvető jelentőségű összehasonlító anyagok voltak ebben a vizsgálati sorozatban. Mindezen adatok a jövőbeni kutatások során régiónk vaskori népességtörténeti kérdéseinek megválaszolásához is alapul szolgálnak majd.
Az idei utolsó Science Meetup online, Zoom-on keresztül kerül megrendezésre 2021 December 9.-én délután 19.00 órától 20.30.-ig (CET). Az esemény egyik részt vevője Gerber Dániel az ELKH BTK Archeogenomikai Intézet munkatársa, aki a lovak bukása és tündöklése címmel fog előadást tartani.
A lovak eredete és háziasításuk története régész és biológus körökben évtizedek óta vita tárgyát képezte, nem kis részben a meglévő ló-maradványok vizsgálhatóságának korlátai, vagy még többször azok hiánya miatt. Ahogy számos más esetben, itt is végül a genetika, azon belül is az archeogenetika adta meg a választ a kérdésre, és még ha nem is látunk tisztán a részleteket illetően, a házilovak eredetének története végre formát kezdett ölteni.
További információk az eseményről és a Zoom csatlakozási lehetőség ezen a linken érhető el.
A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyunk szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a Tihanyi Királykriptában feltárt emberi csontmaradványokat. A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető.
A teljes anyag átvéve az https://elkh.org/hirek/ weboldaláról.
Tisztelt Érdeklődők!
2021. 11. 30-án 14 órától a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézete bemutatkozó mini-konferenciát rendez (személyes és online formában).
A konferencia helyszíne: BTK Régészeti Intézet tanácsterme (1097 Bp. Tóth Kálmán utca 4, HTK B épület 2. emelet)
Meghívó és programfüzet: pdf
Az esemény regisztrációhoz kötött: regisztrációs link
A járványhelyzet miatt a rendezvényen való személyes részvétel feltétele az érvényes védettségi igazolvány és a maszkviselés. A regisztráltakat a rendezvény kezdete előtt tájékoztatjuk az online csatlakozási lehetőség technikai részleteiről.
Üdvözlettel: A szervezők
Intézetünk munkatársai a 2021. november 05-07. között, az Egerben megrendezett Hungarian Molecular Life Science Conference 2021 nemzetközi eseményen vettek részt, ahol az élettudományok képviselőinek közössége előtt mutatták be az Archeogenomikai Intézet munkáját.
A természettudományos szakemberek és a hallgatók Gerber Dániel és Szeifert Bea előadásain, illetve Borbély Noémi és Fóthi Erzsébet poszterein keresztül nyerhettek betekintést az Intézetben végzett kutatómunkába és annak eredményeibe.
A Klubrádió 2021.11.08.-ai Ötös című műsorában Para-Kovács Imre beszélgetett Szécsényi-Nagy Annával, az ELKH BTK Archeogenomikai Intézetének vezetőjével és Bánffy Eszterrel, a DAI Römisch-Germanische Kommission igazgatójával, a European Association of Archaeologists szervezet elnökével aki a BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója is egyben. A műsor egyik főtémája a közelmúltban a Nature-ben megjelent világszintű etikai nyilatkozat, amely az emberi maradványokon végzett DNS vizsgálatokra vonatkozik.
A Klubrádió szerkesztett, csupán az etikai hírrel foglalkozó adásrészlete itt érhető el.
A teljes Klubrádió műsor a következő linken hallgatható meg.
Honlapunkon megtekinthető a beszélgetés témájául szolgáló hír magyar illetve angol nyelven.
Miről mesélnek egy bronzkori temetkezés leletei? Mi az a biorégészet? Hogyan lehet genetikai vizsgálatokból az ember fizikai megjelenésére, betegségeire vagy mentális egészségére következtetni? Milyen az, amikor egy négyezer évvel ezelőtt élt ember arcvonásai megelevenednek egy arcrekonstrukció segítségével? A Glossza kilencedik adásában Fábián Szilviát a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság főosztályvezetőjét, régész muzeológusát, valamint Gerber Dánielt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársát, bioinformatikusát kérdeztük.
