"Mi a biorégészet? Milyen technológiákkal nyerik ki a DNS-t az ősi csontmintákból a kutatók? Hogyan elemzik a DNS szekvenciákat? Miként használják új generációs szekvenálási módszereket hazánkban?" A kérdésekre Szécsényi-NagyAnna, intézetünk igazgatója, valamint  Hajdu Tamás, az ELTE Embertani Tanszék vezetője válaszol az ELTE TTK Science podcastjában. Riporter: Papp Eszter.

Az Archeogenomikai Intézet igazgatóhelyettese és tudományos főmunkatársa, Mende Balázs előadást tart november 10-én, csütörtökön a komáromi Selye János Egyetemen. Előadásának címe: Árpád-kori királyok és temetkezőhelyek. A legújabb régészeti, genetikai kutatások és eredmények. Az esemény a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat része.

2022, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója számos konferenciát hívott életre, ezek közé tartozott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézetei részvételével a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Tudomány Ünnepe sorozat keretében megtartott Aranybulla 800 interdiszciplináris konferencia is.

A tanácskozás középpontjában nem az Aranybulla, azaz a kiadásához vezető út, a szöveg elemzése állt, hanem az a szellemi és építészeti környezet, amelyben a törvény megszületett, valamint az a hatás, amelyet évszázadok alatt kifejtett. Az előadások jól szemléltették az egyes intézetekben folyó kutatások összetartozását, továbbá a bölcsészettudományok mellett a természettudományok és az informatika kínálta lehetőségeket is felhasználták.

A HistoGenes ERC Synergy projekt 2022. október 18-21. között Budapesten tartotta éves találkozóját. A 2020-ban indult projekt célja a Közép-Duna medence térségében a Római Birodalom bukása után és a nagy népvándorlások idején a kora középkori népesség átalakulásának, formálódásának és biológiai hátterének vizsgálata.

Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának hetedik részében, amely már elérhető a BTK YouTube-csatornáján Fóthi Ábel tudományos munkatárs és Kovács Alexandra laboratóriumi asszisztens, a BTK Archeogenomikai Intézet munkatársai a Kárpát-medence genetikai feltérképezését és a molekuláris antropológiai kutatásokat ismertetik a Magyar Természettudományi Múzeum – a világon szinte egyedülálló – embertani tárában.

A HistoGenes ERC Sinergy projekt 2022. október 19-én tartja éves konferenciáját, amelynek keretében az ELTE BTK Kari Tanácstermében (A39) Patrick J. Geary professzor (IAS, Princeton) nyilvános előadást tart Beyond Identity: What use is genomic data for rewriting migration period history? címmel.

A Svéd Királyi Akadémia bejelentése szerint az idén Svante Pääbónak ítélték az orvosi-élettani Nobel-díjat, az emberi törzsfejlődés és kihalt emberelődök genomjának kutatásáért. A díjazottról és kutatási területéről Szécsényi-Nagy Annát, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archenogenomikai Intézetének igazgatóját kérdezte az Infostart.

Svante Pääbo svéd molekuláris biológus az egyike azon úttörőknek, akik az archeogenetika (és a paleogenetika) alapjait a nyolcvanas és a kilencvenes években lerakták. Az egykor élt szervezetek örökítőanyagának kutatása mára kiforrott, de továbbra is végtelen lehetőségeket rejtő, önálló tudományterületté nőtte ki magát. A paleogenetika és archeogenetika kifejezéseket érdemes már írásunk legelején tisztázni: előbbi kihalt élőlények genetikai kutatását foglalja magában, módszertana azonban összekapcsolódik az utóbbival, melynek célja az időben közelebbi, régészeti korokból származó maradványok vizsgálata.