Szécsényi-Nagy Anna, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének igazgatója a magyarság eredettörténetének újabb felfedezéseiről nyilatkozott a Magyar Krónikának.

“Nagy lefedettségű mitokondriális genomok és Y-kromoszómális tipizálások ősi leszármazási vonalakat fednek fel a mai székely népességben” címmel jelent meg Intézetünk kutatóinak új tanulmánya a Genes (MDPI) folyóiratban január elején.

Szefert Bea archeogenetikus, az Archeogenomikai Intézetének tudományos munkatársa, egyúttal az ELTE Biológiai Doktori Iskolájának Genetikai Tanszékén végzős PhD hallgatója mesélt a honfoglaló magyarság genetikai kutatásának aktuális eredményeiről Kenessei Andrásnak a tudás.hu ismeretterjesztő portálon.

Hogyan kutatja a mémeket a néprajztudomány? Honnan származik a kora avarkori elit? Miként vizsgálják az áltudományok és a tudományok viszonyát a filozófusok? Milyen bűnnel és büntetéssel kapcsolatos elemeket merít az ókori, középkori hagyományból Dante az Isteni színjátékban? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ a Bölcsészettudományi Kutatóközont magazinműsorának kilencedik részében, amelyben szerepet kaptak intézetünk munkatársai is.

A 2022-es év utolsó napjaiban meglátogatta intézetünket a Kattanj a tudományra stábja, hogy készülő ismeretterjesztő filmjeihez kollégáinkkal forgassanak.

Mende Balázs, intézetünk tudományos főmunkatársa és igazgató-helyettese interjút adott az Új Szó szlovákiai magyar napilap és hírportál számára elsősorban a tihanyi altemplomban folytatott kutatásokról.

2022. december 1-jén Budapesten került megrendezésre az ELTE Biológiai Doktori Iskola PhD hallgatói által szervezett „DSB Conference 2022” rendezvény.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében konferenciát tart 2022. november 25-én Stabilitas Loci Benedictini – Bencések évszázadai a legfrissebb kutatások tükrében címmel a Humán Tudományok Kutatóházában.