Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének munkatársai a népvándorlás korából fennmaradt leszármazási vonalakat vizsgáltak a székelyföldi Udvarhelyszéken. A kutatás eredményeiről és a történelemtudományokban felértékelődő genetika szerepéről a székelyföldi kutatásokat vezető Szécsényi-Nagy Annával beszélgetett a Magyar Nemzet újságírója, Makkay József.
A héten elkezdődtek a Királyok-Szentek-Monostorok kutatási projekt 2023. évi kutatási munkálatai. A tihanyi és a bakonybéli bencés monostorok előző évi régészeti kutatása után a projekt szakemberei ebben az évben a pannonhalmi monostorban végeznek ásatást.
Intézetünk igazgatója, Szécsényi Anna meghívott előadóként tartott beszámolót a március 6. és 8. között Teheránban megrendezésre került 5. Nemzetközi és 17. Iráni Genetikai Kongresszuson online formában. Előadásának címe „Ancient DNA records from Western Asia: state of research on prehistoric palaeogenetics” amely magyarra fordítva „Archaikus DNS eredmények Nyugat-Ázsiából: az őskori archeogenetikai kutatás aktuális helyzete”.
“Nagy lefedettségű mitokondriális genomok és Y-kromoszómális tipizálások ősi leszármazási vonalakat fednek fel a mai székely népességben” címmel jelent meg Intézetünk kutatóinak új tanulmánya a Genes (MDPI) folyóiratban január elején.
Szefert Bea archeogenetikus, az Archeogenomikai Intézetének tudományos munkatársa, egyúttal az ELTE Biológiai Doktori Iskolájának Genetikai Tanszékén végzős PhD hallgatója mesélt a honfoglaló magyarság genetikai kutatásának aktuális eredményeiről Kenessei Andrásnak a tudás.hu ismeretterjesztő portálon.
9. oldal / 19