A Nature kiadói csoport Scientific Reports folyóiratában most megjelent tanulmány (SREP – 10.1038/s41598-020-75910-z) az ELKH BTK Régészeti Intézet archeogenetikai kutatócsoportja által végzett, a korai magyarok népességtörténeti kutatását célzó projekt első eredményeit, magyar-orosz tudományos együttműködés keretén belül vizsgált DNS minták anyai és apai vonalainak elemzését mutatja be. 

Kép: Előadók: Szécsényi-Nagy Anna, Sudár Balázs, Mende Balázs, Türk Attila

Az elmúlt két évtized archeogenetikai eredményei és a Cseljabinszktől a Dnyeszter környékéig kiásott egyre bőségesebb leletanyag teljesen új pályára állította, új fordulatszámra kapcsolta a magyar őstörténeti kutatásokat. A Duna-parti Trip Hajón rendezett kutatói estünkön négy teljesen másfajta szaktudománnyal felvértezett, de népünk eredetkutatásában egyaránt megkerülhetetlen, jelenleg is nagyon aktív tudós tartott előadásokat, majd számos olvasói kérdéssel megtűzdelt kerekasztal-beszélgetést. További információk: Qubit Live 3#: Magyarok eredete Szöveges összefoglaló az eseményről 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak abban a 6 évesre tervezett nemzetközi programban, amely osztrák, német, amerikai és magyar kutatók együttműködésével valósul meg. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) 10 millió eurós támogatást nyert, „Integrating genetic, archaeological and historical perspectives on Eastern Central Europe, 400-900 AD (HistoGenes)” című projekt célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában. További információk: 10 millió eurós pályázat keretében kutatják a kora középkori Kárpát-medencében élők génjeit

Közlemény az MTA honlapján: Európa a Római Birodalom bukása után

Az újkőkorszak során drámaian megváltozik Európa addig főleg csak vadászó-gyűjtögető közösségekből álló népessége: előbb dél-keletről korai földművesek, majd észak-keletről a kurgán síros, lovas, sztyeppei népek leszármazottai érkeznek. Az MTA Archeogenomikai Intézetének vezetőjével, Szécsényi-Nagy Annával arról beszélgettünk, hogy a három közösség keveredéséből hogyan alakult ki aztán a modern, európai genetikai állomány. Science Meetup podcast Szécsény-Nagy Annával

Hírek az Indexen a Lipson M. Szécsényi-Nagy A. et al. Nature tanulmányról: Index archívum
Hogyan keveredtek az őslakosok és a betelepülők? Interjú Szécsényi-Nagy Annával

A Nature-ben most megjelent, magyar szerzőket is felsorakoztató tanulmány a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálata, mely megoldást ad a harang alakú edények kultúrájának egy régi rejtélyére. Az MTA BTK Régészeti Intézet és több más magyarországi intézmény közreműködésével egy másik cikk is megjelent a tudományos folyóiratban: kiderült, hogy Délkelet-Európa genetikailag és kulturálisan is jelentős csomópont volt az őskorban. További információ: A bronzkori Európa harangedényes kultúrakomplexumának genetikai elemzése 
Interjú a cikk kapcsán a Szigma műsorban: Kulcsár Gabriellával és Szécsényi-Nagy Annával 
Közlemény az MTA honlapján:  Link itt

Honfoglaló őseink között az ugor eredetű genetikai elemek éppúgy jelen lehettek, mint a közép-ázsiai török népekre jellemzők. Az elmúlt évezred azonban nem múlt el nyomtalanul – ez az egyik fő megállapítása egy, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében folyó vizsgálatsorozatnak. A magyar etnogenezis kutatásának újabb archeogenetikai eredményei a Scientific Reportsban jelentek meg. További információk:
Az MTA honlapján
Az Újkor portálon
Szécsényi-Nagy Anna előadása a Science Meetup rendezvényen (2016.09.13.)

A modern régészeti kutatás ma már elképzelhetetlen az ún. bioarcheológiai tudományok segítsége nélkül. A régészeti korok emberének biológiai adottságai, betegségei, demográfiai viszonyai és nem utolsó sorban rokonsági viszonyai régóta a tudományos kutatás fókuszában állnak. A molekuláris biológia és a technológiai környezet ugrásszerű fejlődése lehetővé tette, hogy az eddig többnyire történeti-nyelvészeti-régészeti módszerekkel kutatott magyar „etnogenezist”, különösen annak honfoglalás kori etapját az archeogenetika módszereivel és eszközeivel bírjuk szóra. További információ: Megtekinthető a youtube-on: Rokonok. Mit mondhat a genetika a honfoglaló magyarokról?
Interjú Mende Balázzsal a Tilos rádióban