Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai Intézetének és az ELTE Természettudományi Kar Biológiai Intézetének kutatói egy több mint kétszáz fős nemzetközi kutatócsoport tagjaiként az Európa és Ázsia között hidat alkotó területen ‒ az úgynevezett Déli íven ‒ élt őskori, ókori és középkori népességek kulturális és genetikai kapcsolatait vizsgálták.

Szeifert Bea, intézetünk tudományos munkatársa és tudományos titkára a nemrégiben a Oxford University Press Human Molecular Genetics tudományos folyóiratban megjelent cikkéről (A korai magyarság genetikai kapcsolatainak nyomon követése a VI-XIV. századi Volga-Urál régióban élt népesség vizsgálatával.) beszélgetett Kenessei Andrással.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának negyedik részében Szécsényi-Nagy Anna igazgató mutatja be az alig egy éve a régészeti intézetből kivált, mára már önállóan működő BTK Archeogenomikai Intézetet. Türk Attila, a BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoport vezetője és Szeifert Bea, a BTK Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársa a magyar őstörténeti kutatások legújabb eredményeiről beszél.

Szécsényi-Nagy Anna, intézetünk igazgatója interjút adott a mandiner.hu számára az avar kori elit genetikai kutatásának újabb eredményeit bemutató tanulmányról, amely tavasszal a Cell élettudományi szaklapban jelent meg.

Szeifert Bea, intézetünk tudományos munkatársa interjút adott a mandiner.hu számára a korai magyarok népességtörténetével foglalkozó projekt eredményeiről, amelyek nemrégiben az Oxford University Press Human Molecular Genetics című tudományos folyóiratban jelentek meg.

„Optimális esetben ma már akár egymillió éves biológiai maradványból is kivonhatunk értékelhető DNS-t” – mondta el Szécsényi-Nagy Anna, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Archeogenomikai Intézet vezetője. A biológus és régész végzettségű kutató azt vallja, hogy a kutatónőket tisztán a szakmai érdemeik alapján kellene megítélni." Szécsényi-Nagy Anna a Magyar Nemzet interjújában többek között az archeogenomika lehetőségeiről és korlátairól, a termékeny szakmai kapcsolatokról és a női kutatók helyzetéről is beszélt.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont összintézeti fórumára 2022. június 28-án, kedden került sor a Humán Tudományok Kutatóházában. A rendezvényen a BTK vezetőségének beszédei mellett a BTK Anonymus-díjazottainak és új professor emeritusainak laudációja is elhangzott és bemutatkozott a kutatóközpont két új intézete.

"Szinte világszenzáció-számba ment, amikor 2008-ban az Altáj hegység Gyenyiszova nevű barlangjában olyan ősi emberi maradványokra leltek (először csak egy ujjpercre, majd később egy fogra), amelyről két évvel később a tudósvilág és a szélesebb közvélemény megtudta, hogy a leletek eredeti gazdája mintegy 50-70 ezer évvel korábban élt, és az első genetikai elemzések alapján a neandervölgyiektől és a Homo sapiensektől független embercsoportot képviselnek. A lelőhely után gyenyiszovai embernek elnevezett őssel kapcsolatban széleskörű kutatás folyt és folyik ma is."