Új, hatrészes interjúsorozat indult a Népszavában a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének munkatársaival. A sorozat második része "Mire használható az archeogenetika?" címmel jelent meg.

"A címben föltett kérdésre Gyuris Balázs, az intézet tudományos segédmunkatársa, egyúttal az ELTE Biológiai Doktori Iskolájának PhD-hallgatója válaszol. Jelenlegi tevékenysége két kutatási területhez kapcsolódik; az egyik a dél-uráli terület korai magyarsággal összevethető genetikai kapcsolatainak története a vaskortól nagyjából a honfoglalásig terjedő mintegy 1000-1500 évben. A másik témakör – az Archeogenomikai Intézet HistoGenes ERC (Európai Kutatási Tanács) projektjéhez kapcsolódóan – a Kárpát-medence népvándorlás-kori (i. sz. IV-IX. század) genetikai változásainak vizsgálata."

Új, hatrészes interjúsorozat indult a Népszavában a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének munkatársaival. A sorozat első része "Mi az archeogenetika" címmel jelent meg, ebben Szeifert Bea archeogenetikus mutatja be a tudományterület alapjait és módszertanát.

"Az ezredforduló leggyorsabban fejlődő tudománya kétségtelenül az archeogenetika, amely még a modern tudományok (atomfizika, űrkutatás, onkológia) között is a legújabb, alig negyven éves a története. Amilyen gyorsan fejlődik, olyan erős mértékben van a segítségére a humán tudományoknak (pl. történelemkutatás, régészet, antropológia), amelyeknek a kutatásai és az eredményeik továbbgondolása mellől hiányzott egy megbízható természettudomány a maga egzakt módszereivel. Előbb segédtudományként működött, mára azonban e humán tudományok mellé (sőt, néha fölé) nőtt. Neve (mint sok, más tudományé) ógörög–latin eredetű, jelentése: ős–örökléstan."

Az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. 6. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt vitatták és vitatják származásukat. Felmerült, hogy a Zsuanzsuan Birodalom leszármazottai, akiket Kína félelmetes ellenségeiként ismerünk, de az is, hogy egyes csoportjaik Közép-Ázsiából, illetve Kelet-Európából származhatnak.

A rangos Cell élettudományi szaklapban április elején megjelent tanulmányt  egy genetikusokból, régészekből, antropológusokból és történészekből álló multidiszciplináris kutatócsoport készítette (a lipcsei Max-Planck Evolúciós Antropológiai Intézet, az ELTE BTK Régészettudományi Intézete, az BTK Archeogenomikai Intézete, az ELTE TTK Embertani Tanszéke, a Harvard Medical School, az Osztrák Tudományos Akadémia és az Institute for Advanced Study, valamint más magyarországi, és nemzetközi intézmények).

Az Archeogenomikai Intézet 2021. november 30-án tartott bemutatkozó mini-konferenciáján elhangzott előadásokról készült videófelvételek az alábbi linkeken érhetők el:

Az elmúlt években a kutatók egy széleskörű európai és amerikai összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai program keretében sikeresen elemezték közel 800 őskori humán egyén genomját. A kutatás eredményei 2021. december 22-én jelentek meg a Nature-ben.

Az idei utolsó Science Meetup online, Zoom-on keresztül kerül megrendezésre 2021 December 9.-én délután 19.00 órától 20.30.-ig (CET). Az esemény egyik részt vevője Gerber Dániel az ELKH BTK Archeogenomikai Intézet munkatársa, aki a lovak bukása és tündöklése címmel fog előadást tartani. 
A lovak eredete és háziasításuk története régész és biológus körökben évtizedek óta vita tárgyát képezte, nem kis részben a meglévő ló-maradványok vizsgálhatóságának korlátai, vagy még többször azok hiánya miatt. Ahogy számos más esetben, itt is végül a genetika, azon belül is az archeogenetika adta meg a választ a kérdésre, és még ha nem is látunk tisztán a részleteket illetően, a házilovak eredetének története végre formát kezdett ölteni. 

További információk az eseményről és a Zoom csatlakozási lehetőség ezen a linken érhető el. 

A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyunk szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói.  A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a Tihanyi Királykriptában feltárt emberi csontmaradványokat. A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető. 

A teljes anyag átvéve az https://elkh.org/hirek/ weboldaláról.

Tisztelt Érdeklődők!

2021. 11. 30-án 14 órától a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézete bemutatkozó mini-konferenciát rendez (személyes és online formában).
A konferencia helyszíne: BTK Régészeti Intézet tanácsterme (1097 Bp. Tóth Kálmán utca 4, HTK B épület 2. emelet)

Meghívó és programfüzet: pdf

Az esemény regisztrációhoz kötött: regisztrációs link

A járványhelyzet miatt a rendezvényen való személyes részvétel feltétele az érvényes védettségi igazolvány és a maszkviselés. A regisztráltakat a rendezvény kezdete előtt tájékoztatjuk az online csatlakozási lehetőség technikai részleteiről.

Üdvözlettel: A szervezők