Az újkőkorszak során drámaian megváltozik Európa addig főleg csak vadászó-gyűjtögető közösségekből álló népessége: előbb dél-keletről korai földművesek, majd észak-keletről a kurgán síros, lovas, sztyeppei népek leszármazottai érkeznek. Az MTA Archeogenomikai Intézetének vezetőjével, Szécsényi-Nagy Annával arról beszélgettünk, hogy a három közösség keveredéséből hogyan alakult ki aztán a modern, európai genetikai állomány. Science Meetup podcast Szécsény-Nagy Annával

Hírek az Indexen a Lipson M. Szécsényi-Nagy A. et al. Nature tanulmányról: Index archívum
Hogyan keveredtek az őslakosok és a betelepülők? Interjú Szécsényi-Nagy Annával

A Nature-ben most megjelent, magyar szerzőket is felsorakoztató tanulmány a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálata, mely megoldást ad a harang alakú edények kultúrájának egy régi rejtélyére. Az MTA BTK Régészeti Intézet és több más magyarországi intézmény közreműködésével egy másik cikk is megjelent a tudományos folyóiratban: kiderült, hogy Délkelet-Európa genetikailag és kulturálisan is jelentős csomópont volt az őskorban. További információ: A bronzkori Európa harangedényes kultúrakomplexumának genetikai elemzése 
Interjú a cikk kapcsán a Szigma műsorban: Kulcsár Gabriellával és Szécsényi-Nagy Annával 
Közlemény az MTA honlapján:  Link itt

Honfoglaló őseink között az ugor eredetű genetikai elemek éppúgy jelen lehettek, mint a közép-ázsiai török népekre jellemzők. Az elmúlt évezred azonban nem múlt el nyomtalanul – ez az egyik fő megállapítása egy, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében folyó vizsgálatsorozatnak. A magyar etnogenezis kutatásának újabb archeogenetikai eredményei a Scientific Reportsban jelentek meg. További információk:
Az MTA honlapján
Az Újkor portálon
Szécsényi-Nagy Anna előadása a Science Meetup rendezvényen (2016.09.13.)

A modern régészeti kutatás ma már elképzelhetetlen az ún. bioarcheológiai tudományok segítsége nélkül. A régészeti korok emberének biológiai adottságai, betegségei, demográfiai viszonyai és nem utolsó sorban rokonsági viszonyai régóta a tudományos kutatás fókuszában állnak. A molekuláris biológia és a technológiai környezet ugrásszerű fejlődése lehetővé tette, hogy az eddig többnyire történeti-nyelvészeti-régészeti módszerekkel kutatott magyar „etnogenezist”, különösen annak honfoglalás kori etapját az archeogenetika módszereivel és eszközeivel bírjuk szóra. További információ: Megtekinthető a youtube-on: Rokonok. Mit mondhat a genetika a honfoglaló magyarokról?
Interjú Mende Balázzsal a Tilos rádióban

 A Petőfi Irodalmi Múzeum konferenciája, 2015. 5.17
Mende Balázs előadása megtekinthető a youtube-on:
Lehetőség és/vagy bizonyosság.Mit tudhatunk meg a biológiai maradványokból?