A Mandiner honlapján újonnan megjelent cikkben intézetünk két kollégájával készült interjú olvasható. Szécsényi-Nagy Anna az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet vezetője és Csáky Veronika az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársa a magyarság genetikai eredetének a legújabb tudományos eszközökkel történő felderítéséről beszélt. Az eddigi eredményeiket a Nature Scientific Reports folyóiratban 2020 végén megjelent tanulmányukban foglalták össze. A tanulmány egy többlépcsős kutatás első eredményeit mutatja be, amely a magyar őstörténet szempontjából is fontosnak tartott Volga és Urál régiókból származó, régészeti szempontból jelentős temetők genetikai elemzését írja le.
A Mandiner cikk elérhető itt.
Előadás-sorozatunk a korai magyar történelem kutatásának legújabb eredményeivel foglalkozik, amelynek keretében június 25.-én 10:00-tól Szeifert Bea és Gyuris Balázs tart előadást a legújabb archeogenetikai vizsgálatokról. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Az előadások a Microsoft Teams felületen, az alábbi linken tekinthetők meg:
https://teams.microsoft.com/l/
Újra a tévében! Ezúttal a Multiverzum Június 20-i adásában jelent meg rövid összefoglalónk Jelenáról, a 4000 éve elhunyt Balatonkeresztúrról előkerült nőről. Az arcrekonstrukció utolsó fázisaiba ért, az alábbi linken látható összefoglalóban (14:20-tól) már látható a (fél)kész arc! Az utolsó simításokat Herceg Zsuzsa restaurátor végzi, aki a genetikai adatok alapján meghatározott színekbe öltözteti Magyarország első bronzkori női arcrekonstrukcióját. https://mediaklikk.hu/video/multiverzum-2021-06-20-i-adas/ . Az adás jelenleg technikai okok miatt nem elérhető.
Megjelent a Magyar Tudomány folyóirat 2021. májusi különszáma Benkő Elek, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet igazgatója és Bollók Ádám, az Intézet tudományos főmunkatársa vendégszerkesztésében. A Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a modern multidiszciplináris kutatások tükrében című különszám a kora középkori régészet és a korai magyar történet kiválasztott kérdéseit vizsgáló tanulmányokat közöl. Az archaeogenetikai kutatások állásáról az Archeogenomikai Intézet munkatársai, Szécsényi-Nagy Anna, Mende Balázs, Csáky Veronika és Szeifert Bea összefoglalása olvasható.
További információk elérhetők ezen a linken: Magyar Tudomány 2021. Különszám - 2021/S1 - MeRSZ
2021. április 30-án régészeti feltárás és műemléki falkutatás indult a tihanyi apátság Királykriptájában. A Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása c. projekt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kezdeményezésére és annak pénzügyi támogatásával jött létre. A projekt keretében az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (ELKH BTK) koordinálásával, más intézmények bevonása mellett hitelesítő ásatást és falkutatást végeznek a szakemberek
További információk ezeken a linkeken keresztül érhetők el:
A Tihanyi Királykripta feltárására 1.rész https://youtu.be/YslJOy8gmxo
A Tihanyi Királykripta feltárására 2.rész https://youtu.be/bHRiglWqw6A
Célunk, hogy a nagyközönséggel is megismertessük laborunk egy-egy projektjét a hivatalos publikáció előtti állapotban, betekintést nyújtva munkánk részleteibe és mindennapi nehézségeibe. Ebben a rövid ismertetőben az M7-es autópálya-ásatások alkalmával előkerült bronzkori leletanyagának egyik legizgalmasabb, a balatonkeresztúri tömegsír és kapcsolódó temetkezések archeogenetikai eredményeit mutatjuk be. A részletes régészeti leírás ezen a linken található.
Média: Már a hírekben is megjelentünk!
"Az első olyan arcrekonstrukció, ahol a genetikai adatok segítenek" - interjú Gerber Dániel bioinformatikussal
A Lendület Mobilitás Kutatócsoport - Momentum Mobility Research Group és intézetünk közös projektje a balatonkeresztúri bronzkori leletanyag vizsgálata, részletes ismertető az agi.abtk.hu és mobilitas.ri.btk.mta.hu oldalakon, az M5 Híradó tegnap esti adását ezen a linken lehet elérni (rólunk 07:50-től).
További cikkeink …
14. oldal / 16
