Célunk, hogy a nagyközönséggel is megismertessük laborunk egy-egy projektjét a hivatalos publikáció előtti állapotban, betekintést nyújtva munkánk részleteibe és mindennapi nehézségeibe. Ebben a rövid ismertetőben az M7-es autópálya-ásatások alkalmával előkerült bronzkori leletanyagának egyik legizgalmasabb, a balatonkeresztúri tömegsír és kapcsolódó temetkezések archeogenetikai eredményeit mutatjuk be. A részletes régészeti leírás ezen a linken található.

Média: Már a hírekben is megjelentünk!
"Az első olyan arcrekonstrukció, ahol a genetikai adatok segítenek" - interjú Gerber Dániel bioinformatikussal
A Lendület Mobilitás Kutatócsoport - Momentum Mobility Research Group és intézetünk közös projektje a balatonkeresztúri bronzkori leletanyag vizsgálata, részletes ismertető az agi.abtk.hu és mobilitas.ri.btk.mta.hu oldalakon, az M5 Híradó tegnap esti adását ezen a linken lehet elérni (rólunk 07:50-től).

Jelenlegi tudásunk szerint a magyarokkal kapcsolatba hozható régészeti kultúrák nyomai a Közép- és a Dél-Urál hegység keleti oldalától egészen a Volga középső folyásáig terjedtek. A térségben számos régészeti kultúrát kötnek a magyarokhoz – mondta el a Vasárnapnak Szécsényi-Nagy Anna, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének vezetője. Interjú Szécsényi-Nagy Annával a vasárnap.hu -n

A Nature kiadói csoport Scientific Reports folyóiratában most megjelent tanulmány (SREP – 10.1038/s41598-020-75910-z) az ELKH BTK Régészeti Intézet archeogenetikai kutatócsoportja által végzett, a korai magyarok népességtörténeti kutatását célzó projekt első eredményeit, magyar-orosz tudományos együttműködés keretén belül vizsgált DNS minták anyai és apai vonalainak elemzését mutatja be. 

Kép: Előadók: Szécsényi-Nagy Anna, Sudár Balázs, Mende Balázs, Türk Attila

Az elmúlt két évtized archeogenetikai eredményei és a Cseljabinszktől a Dnyeszter környékéig kiásott egyre bőségesebb leletanyag teljesen új pályára állította, új fordulatszámra kapcsolta a magyar őstörténeti kutatásokat. A Duna-parti Trip Hajón rendezett kutatói estünkön négy teljesen másfajta szaktudománnyal felvértezett, de népünk eredetkutatásában egyaránt megkerülhetetlen, jelenleg is nagyon aktív tudós tartott előadásokat, majd számos olvasói kérdéssel megtűzdelt kerekasztal-beszélgetést. További információk: Qubit Live 3#: Magyarok eredete Szöveges összefoglaló az eseményről 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak abban a 6 évesre tervezett nemzetközi programban, amely osztrák, német, amerikai és magyar kutatók együttműködésével valósul meg. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) 10 millió eurós támogatást nyert, „Integrating genetic, archaeological and historical perspectives on Eastern Central Europe, 400-900 AD (HistoGenes)” című projekt célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában. További információk: 10 millió eurós pályázat keretében kutatják a kora középkori Kárpát-medencében élők génjeit

Közlemény az MTA honlapján: Európa a Római Birodalom bukása után

Az újkőkorszak során drámaian megváltozik Európa addig főleg csak vadászó-gyűjtögető közösségekből álló népessége: előbb dél-keletről korai földművesek, majd észak-keletről a kurgán síros, lovas, sztyeppei népek leszármazottai érkeznek. Az MTA Archeogenomikai Intézetének vezetőjével, Szécsényi-Nagy Annával arról beszélgettünk, hogy a három közösség keveredéséből hogyan alakult ki aztán a modern, európai genetikai állomány. Science Meetup podcast Szécsény-Nagy Annával

Hírek az Indexen a Lipson M. Szécsényi-Nagy A. et al. Nature tanulmányról: Index archívum
Hogyan keveredtek az őslakosok és a betelepülők? Interjú Szécsényi-Nagy Annával