A Bölcsészettudományi Kutatóközpont összintézeti fórumára 2022. június 28-án, kedden került sor a Humán Tudományok Kutatóházában. A rendezvényen a BTK vezetőségének beszédei mellett a BTK Anonymus-díjazottainak és új professor emeritusainak laudációja is elhangzott és bemutatkozott a kutatóközpont két új intézete.
Szécsényi-Nagy Anna igazgató mutatta be a BTK Archeogenomikai Intézetet, amely 2021 márciusában vált önállóvá, miután az Archeogenetikai Laboratóriumot leválasztották a BTK Régészeti Intézetről. Az intézet célkitűzése, hogy genetikai eszközökkel teljességében feltárja a Kárpát-medence népesedéstörténetét, a régió archaikus és jelen populációit érintő kutatási programok megvalósításával. A BTK AGI több hazai és külföldi intézménnyel együttműködve, nemzetközi kapcsolatrendszerben is kutatja a régió és Eurázsia más archaikus és mai népességeinek genetikai kapcsolatrendszerét, teljes genomok elemzésén keresztül.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont összintézeti fórumán idén két kutató vehette át az Anonymus-díjat: Csáky Veronika archeogenetikus, molekuláris biológus, a BTK Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársa és Kádas István történész, a BTK Történettudományi Intézet Középkori osztályának tudományos munkatársa.
Csáky Veronika PhD tanulmányait 2012–2016 között a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen végezte Collegium Talentum ösztöndíjasként. 2012-ben ösztöndíjas vendégkutatóként kezdte meg munkáját a Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumában. A Nyitra-Sindolka 10. századi temető genetikai feldolgozását először Szlovák Állami ösztöndíjjal, majd Bilaterális Államközi ösztöndíjjal végezte a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban. A nyitrai egyetem molekuláris biológia szakán PhD dolgozatát a felvidéki 10. századi magyar-szláv kontaktzóna népességéről írta, melyet 2016-ban summa cum laude minősítéssel védett meg. 2016-tól a Régészeti majd 2021-től az Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársa. Munkásságával 2017-ben elnyerte a „Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért” díjat.
Nevéhez fűződik a kora avar kori elit családi szerveződésének és genetikai kapcsolatrendszerének vizsgálata Vida Tivadar projektvezetése alatt és a magyarok elődeihez köthető transz-uráli Uyelgi temető genetikai feldolgozása is Türk Attila kutatási programjaiban. Külföldi meghívásoknak eleget téve sikerrel népszerűsítette a magyar őstörténet genetikai kutatásait Párizstól Novoszibirszkig. Veronika első szerzőségével ezen témákban két tanulmány jelent meg Q1-es multidiszciplináris folyóiratban a 2020-as évben, ezek Csáky Veronika és a különböző tudományterületekről származó kutatók együttműködésének sikerei, amelyek az archeogenetikai laboratóriumot is fémjelezik.
Csáky Veronika harmadik gyermekét várva is aktív és szerves tagja az intézetnek, kisgyerekek mellett esténként, alvásidőben rendületlenül dolgozik a tudományos közléseken, konferencia előadásokon. Jelenleg az Árpád-kori magyarság embertani-genetikai képe című projekten dolgozik, konstruktív környezetet és gyümölcsöző együttműködéseket kialakítva a társdiszciplínák szakértőivel.
