Balatonkeresztúr határában a 2003–2004-ben zajló, az M7-es autópálya nyomvonalához kapcsolódó ásatások során, Fábián Szilvia vezetésével feltárt többkorszakos lelőhelyen bronzkorra keltezhető sírok is előkerültek. A HUN-REN BTK Régészeti Intézetében működő Lendület Mobilitás Kutatócsoport (kutatócsoport-vezető: Kiss Viktória) kutatási programjával együttműködésben a fellelt sírok emberi maradványait genetikai vizsgálatnak vetették alá a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet kutatói. Az eredményekből a napokban jelent meg tanulmány az Oxford Academic Molecular Biology and Evolution című folyóiratában Gerber Dániel elsőszerzőségével.
A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának keretében intézetünk igazgatója, Szécsényi-Nagy Anna, Élet és halál a római civilizáció peremén: Pannonia közösségeinek komplex biorégészeti elemzése című pályázata is támogatást nyert. Így az Archeogenomikai Intézetben új kutatócsoport alakul.
A Magyar Nemzeti Múzeum és Ferenczy Múzeumi Centrum 2023. április 13-15. között rendezte meg az „ÁRPÁD NÉPE – A magyar honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei” című konferenciát (https://femuz.hu/arpad-nepe-a-magyar-honfoglalas-kor-kutatasanak-legujabb-eredmenyei/), mely a Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című kiállítás (https://femuz.hu/tarsolylemezek-a-honfoglalo-elit-kincsei/) kísérő eseménye volt.
Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének munkatársai a népvándorlás korából fennmaradt leszármazási vonalakat vizsgáltak a székelyföldi Udvarhelyszéken. A kutatás eredményeiről és a történelemtudományokban felértékelődő genetika szerepéről a székelyföldi kutatásokat vezető Szécsényi-Nagy Annával beszélgetett a Magyar Nemzet újságírója, Makkay József.
A héten elkezdődtek a Királyok-Szentek-Monostorok kutatási projekt 2023. évi kutatási munkálatai. A tihanyi és a bakonybéli bencés monostorok előző évi régészeti kutatása után a projekt szakemberei ebben az évben a pannonhalmi monostorban végeznek ásatást.
Intézetünk igazgatója, Szécsényi Anna meghívott előadóként tartott beszámolót a március 6. és 8. között Teheránban megrendezésre került 5. Nemzetközi és 17. Iráni Genetikai Kongresszuson online formában. Előadásának címe „Ancient DNA records from Western Asia: state of research on prehistoric palaeogenetics” amely magyarra fordítva „Archaikus DNS eredmények Nyugat-Ázsiából: az őskori archeogenetikai kutatás aktuális helyzete”.
8. oldal / 18