Intézetünk munkatársai a 2021. november 05-07. között, az Egerben megrendezett Hungarian Molecular Life Science Conference 2021 nemzetközi eseményen vettek részt, ahol az élettudományok képviselőinek közössége előtt mutatták be az Archeogenomikai Intézet munkáját.
A természettudományos szakemberek és a hallgatók Gerber Dániel és Szeifert Bea előadásain, illetve Borbély Noémi és Fóthi Erzsébet poszterein keresztül nyerhettek betekintést az Intézetben végzett kutatómunkába és annak eredményeibe.
A Klubrádió 2021.11.08.-ai Ötös című műsorában Para-Kovács Imre beszélgetett Szécsényi-Nagy Annával, az ELKH BTK Archeogenomikai Intézetének vezetőjével és Bánffy Eszterrel, a DAI Römisch-Germanische Kommission igazgatójával, a European Association of Archaeologists szervezet elnökével aki a BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója is egyben. A műsor egyik főtémája a közelmúltban a Nature-ben megjelent világszintű etikai nyilatkozat, amely az emberi maradványokon végzett DNS vizsgálatokra vonatkozik.
A Klubrádió szerkesztett, csupán az etikai hírrel foglalkozó adásrészlete itt érhető el.
A teljes Klubrádió műsor a következő linken hallgatható meg.
Honlapunkon megtekinthető a beszélgetés témájául szolgáló hír magyar illetve angol nyelven.
Miről mesélnek egy bronzkori temetkezés leletei? Mi az a biorégészet? Hogyan lehet genetikai vizsgálatokból az ember fizikai megjelenésére, betegségeire vagy mentális egészségére következtetni? Milyen az, amikor egy négyezer évvel ezelőtt élt ember arcvonásai megelevenednek egy arcrekonstrukció segítségével? A Glossza kilencedik adásában Fábián Szilviát a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság főosztályvezetőjét, régész muzeológusát, valamint Gerber Dánielt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársát, bioinformatikusát kérdeztük.
Új, archeogenomikai fókuszú tanulmány jelent meg a lovak háziasításának történetéről a Nature-ben, melyben magyarországi bronzkori leleteket is vizsgáltak. A toulouse-i Paul Sabatier Egyetem CAGT kutatóközpontjában Ludovic Orlando által vezetett 162 tagú ERC Pegasus kutatócsoport nagyszabású kutatásában az ELKH BTK Archeogenomikai Intézet és Régészeti Intézet, valamint a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum régész, archeozoológus és archeogenetikus munkatársai is részt vettek. A Pablo Librado első szerzőségével jegyzett tanulmány újabb mérföldkövet jelent a lovak eredetének és háziasításuk történetének megismerésében.
A 31 ország 68 kutatója által összeállított, és aláírt útmutatást és nyilatkozatot David Reich harvardi munkacsoportja kezdeményezte. A munka alapját képező 2020 novemberében rendezett online, világméretű és multidiszciplináris részvétellel zajló műhelymunka fókusza az archeogenetikai vizsgálatok etikai problémáinak és irányelveinek megvitatása volt. A résztvevők (köztük Bánffy Eszter és Szécsényi-Nagy Anna) az esettanulmányok és régiós kutatási nehézségek megtárgyalása után egyetértettek abban, hogy szükséges egy olyan nemzetközi útmutatás és irányelv csomag kidolgozása, amelyhez később a genetikus, antropológus és régész szakma igazodni tud majd, és rögzíti a humán archaikus DNS kutatás világviszonylatban is érvényesíthető alapvető etikai szabályait.
2021. október 21-én, csütörtökön 18.00-kor – Jankovics Marcellről is megemlékezve 80. születésnapja alkalmából – Aspektus vitaest a Nemzetek Házában!
Cím: 1062 Budapest, Bajza utca 54. Mfszt. 1/1.
Téma: Amit a magyarság eredetéről tudhatunk, avagy történetírás és genetika
Meghívott előadóink: Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus, az ELKH BTK Archeogenomikai Intézetének vezetője, Klima László régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézet Magyar Őstörténeti és Honfoglaláskori Régészeti Tanszékének tudományos főmunkatársa és Németh Endre matematikus, szoftverfejlesztő, aki több mint egy évtizede foglalkozik filogenetikai és populációgenetikai adatok értékelésével és modellezésével. Minden érdeklődőre számít az Aspektus téma-felelőse: Gecse Géza.
Háttér: Jankovics Marcell Fehérlófia c. 1981-es rajzfilmjének részlete:
https://www.youtube.com/watch?v=ZFPXxSZbWJs
A rendezvény háttere:
http://www.gecse.eu/210918_Hatter_Aspektus.htm
Meghívó: http://www.gecse.eu/211021_Asp_gen.htm
2021. szeptember 29-én neves látogatónk volt, a hétvégi Bécsben rendezett HistoGenes ERC meeting-ről Budapestre érkezett Patrick Geary látogatta meg laboratóriumunkat. A látogatás során az ERC projekt amerikai csoportjának vezetője nagy érdeklődéssel tekintete meg a laboratórium technológiai részlegeit, elsősorban az ERC-pályázatban vállalt feladataink körülményei iránt érdeklődve.
Patrick Geary (1948) neves amerikai történész, a Princenton-i IAS Institute for Advanced Studies, a UCLA és a CEU professzora, több nemzetközi kutatási projekt vezetője és tagja. Kutatási területe a nemzetkarakterológia kérdéseitől a kora középkor bioszociális régészeti kutatásáig terjed. A több nemzetközi szereplő mellett az Archeogenetikai laboratórium és a Régészeti Intézet munkatársaival közös, a langobard népesség régészeti és bioarcheológiai témájú kutatásai programja a 2020-ban elnyert HistoGenes ERC-Synergy program pilot-projektje volt.
Szeptember 23-25. között tartotta az ERC HistoGenes munkacsoportja a második teljes körű találkozóját Bécsben. A háromnapos ülésen a projekt résztvevői bemutatták és megvitatták az első kutatási év eredményeit és meghatározták a legfontosabb további kutatási stratégiai irányokat. Intézetünket Szécsényi-Nagy Anna és Mende Balázs képviselte a rendezvényen. Az Archeogenomikai Intézet ERC csapata 2020 tavaszától 2021 szeptemberéig közel 3000 népvándorláskori mintát gyűjtött fel az ELTE BTK Régészettudományi Intézet munkatársaival közösen, és készített elő az intézet archeogenetikai laboratóriumában teljes genomi elemzésre. A hazai mintavételek mellett Mende Balázs igazgatóhelyettesünk régész (Koncz István, Samu Levente) és antropológus (Spekker Olga) munkatársainkkal jártak Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is, hogy 4-9. századi humán DNS mintákat gyűjtsenek a projekthez.
