A 2020. májusában indult, ambiciózus HistoGenes projekt a genetika, régészet, antropológia és történettudomány legmodernebb módszereinek egyesítésével Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerését tűzte ki célul a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában (Kr. u. 400–900). A nemzetközi program résztvevői 2026. február 25–27. között Bécsben gyűltek össze, hogy egy zárókonferencián vitassák meg és ismertessék idén lezáruló munkájuk legfontosabb eredményeit és a kutatás jövőbeli lehetséges irányait.

A néhány hónapja a Cell folyóiratban megjelent jelentős archeogenetikai tanulmányuk apropóján beszélgetett Szécsényi-Nagy Annával, intézetünk igazgatójával és Türk Attilával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglaláskori Régészeti Tanszékének vezetőjével Borbás Barna újságíró a Válasz Online Podcastban.

Újabb eredmények jelentek meg a ló háziasításának történetével kapcsolatban az Acta Archaeologica Hungaricae friss számában 2025 végén. Az eredmények alátámasztják, hogy a ma is élő házilovak előtt elterjedt lófajták megélték a középső bronzkort a Kárpát-medencében. A tanulmány az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet és az MTA–ELTE HTK Lendület Bázis Kutatócsoport közös, a lovak Kr. e. 3. és 2. évezredi történetét vizsgáló kutatási programja keretében készült.

Hogyan dolgoznak együtt a régészek és az archeogenetikusok? Milyen módszertani és értelmezési kihívásokkal kell szembenézniük a kutatások során, és vajon miként kapcsolhatók össze a genetikai adatok a régészeti leletekkel? Hogyan értelmezhetjük a tudományos cikkekben publikált komlpex tudományos eredményeket?

Az intézetünkbe érkező régészeti korú csontok, fogak vizsgálata a speciális szempontok szerint, kifejezetten archaikus DNS-minták feldolgozására kialakított laboratóriumunkban történik. Kollégáink rendszeresen fogadnak általános iskolás, középiskolás és egyetemi csoportokat, akik bepillantást nyerhetnek a laboratórium felépítésébe és az ott folyó munkába.

Idén a magyarországi jelöltek közül Gerber Dániel, intézetünk tudományos munkatársa nyerte el a Danubius Young Scientist Award-ot, a bécsi székhelyű Duna-régió és Közép-Európa Intézet (IDM) és az osztrák Szövetségi Nőügyi, Tudományos és Kutatási Minisztérium elismerését.

Az elmúlt két hónapban az Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai itthon és külföldön is számos tudományos konferencián mutatták be aktuális, izgalmas eredményeiket. Összefoglalónkban áttekintést adunk az elhangzott előadásokról.

2003-ban, az M7-es autópálya nyomvonalához kapcsolódó ásatások során, a Balatonkeresztúr-Réti-dűlő lelőhelyen két sírcsoportban 11 kora bronzkori egyén sírja került elő. Közülük a 13. sírba temetett, 35–45 éves korában elhunyt nő koponyája nagyon jó állapotban őrződött meg, amelyet alapul véve 2022-ben elkészülhetett az első magyarországi bronzkori női arcrekonstrukció.