Az elmúlt két hónapban az Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai itthon és külföldön is számos tudományos konferencián mutatták be aktuális, izgalmas eredményeiket. Összefoglalónkban áttekintést adunk az elhangzott előadásokról.

Október 16–17. – ANTROPOLOJİ VE ANTİK DNA (Antropológia és ősi DNS) konferencia, Isztambul, Törökország

Az Isztambuli Egyetem Bölcsészettudományi Karának Antropológiai Tanszéke és Aziz Sancar Kísérleti Orvostudományi Intézetének Genetikai Tanszéke által szervezett konferencián két prezentációval vettek részt kollégáink. Szécsényi-Nagy Anna előadásában a korai magyarok genetikai kutatásának példáján bemutatta,  hogyan alkalmazhatók az archeogenomikai módszerek emberi populációk történetének rekonstruálásában. Yusuf Can Özdemir az Altaj régióban élt, hagyományosan nomád és félnomád életmódot folytató középkori csoportok összetett genetikai történetét, valamint a régió modern közösségeivel való lehetséges kapcsolataikat vizsgáló kutatási projekt eredményeit ismertette. Az előadások címei:

• Anna Szécsényi-Nagy: Ancient DNA as a tool for reconstructing Population History
• Yusuf Can Özdemir: Genetic History Of The Altai Population In The 4th-12th Centuries

Október 22–24. – 6. Nemzetközi és 14. Nemzeti Biotechnológiai Kongresszus (6th International and 14th National Congress on Biotechnology), Karadzs, Irán

Az Iráni Biotechnológiai Társaság kongresszusán Szécsényi-Nagy Anna és Motahareh Ala Amjadi intézetünk 2025 májusában publikált kutatásának eredményeit ismertette, amelyek szerint az Iráni-fennsíkon élő emberek genetikai állománya – a változatos történeti események és kapcsolatrendszerek dacára – évezredeken át folytonos volt. A projekt fontos lépést jelent az Iráni-fennsík genetikai történetének feltárásában, mind a történeti, mind a történelem előtti korszakokra vonatkozóan. Az előadás címe:

• Anna Szécsényi-Nagy, Motahareh Ala Amjadi: Three millennia of genetic stability traced in Northern Iranian Plateau through ancient DNA

Október 30. – A késő avar-, Karoling-, honfoglalás és államalapítás kor kapcsolatrendszere konferencia, Magyarságkutató Intézet, Budapest

A Magyarságkutató Intézet konferenciája az 5–11. századi Kárpát-medence régészeti kutatásainak sokszínű eredményeit és összefüggéseit állította a középpontba. Gerber Dániel a korszak népességtörténetének alakulását mutatta be intézetünk archeogenomikai kutatásainak tükrében. Az előadás szerzősora és címe:

• Gerber Dániel, Csáky Veronika, Szeifert Bea, Borbély Noémi, Jakab Kristóf, Mező György, Mende Balázs, Szőke Béla Miklós, Szécsényi-Nagy Anna: Népesedési folyamatok az 5-11. századi Kárpát-medencében

November 5. – A Régészeti kultúrák hálózatainak kapcsolódási pontjai és azok egymásra gyakorolt hatásai – az eurázsiai civilizáció génjeinek interdiszciplináris kutatása konferencia, MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest

A Bárdi László Magyar-Kínai Kutatási Program keretében, magyar, mongol, kínai és kazah tudományos szakemberek részvételével megrendezett nemzetközi konferencián Gyuris Balázs képviselte az Archeogenomikai Kutatóintézetet. Előadásában részben intézetünk frissen megjelent, nemzetközi együttműködésben született tanulmányáról számolt be, amelynek úttörő jelentőségű késő vaskori és kora középkori genetikai eredményeivel nemcsak egyes uráli népek folytonosságát, hanem a honfoglaló magyarok eredetének egyik legfontosabb forrását is sikerült azonosítani. Az előadás szerzősora és címe:

• Balázs Gyuris, Anna Szécsényi-Nagy, Yusuf Can Özdemir et al.: Genetic Connections Across the Steppe: Ancient DNA from the Iron Age to the Medieval Volga-Ural and Altai Regions

November 5–7. – Kazahsztán és Eurázsia népességtörténete (Kazakhstan and Population Histories of Eurasia) konferencia, Asztana, Kazahsztán

Kazahsztán fővárosában, a Nazarbayev Egyetemen szervezett nemzetközi konferencián és stratégiai tudományos tanácskozáson Szécsényi-Nagy Anna prezentációjában a korábban említett, Altaj régiót vizsgáló genetikai kutatási projekt eredményeibe nyújtott betekintést. Az előadás címe:

• Anna Szécsényi-Nagy et al.: Ancient genomes from the Altai region reveal population continuity and shifts in the 4th-12th centuries

November 11–13. – Molekuláris Diagnosztika (Molecular Diagnostics – MDx) konferencia, Moszkva, Oroszország

Magyar kutatók által vezetett nemzetközi projekt azonosította az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait: az eredményeiket közlő, 2025 októberében megjelent tanulmány a hazai és nemzetközi sajtóban is nagy érdeklődést keltett. Szécsényi-Nagy Anna és Borbély Noémi, akik a genetikai elemzésekért voltak felelősek, online prezentáció formájában egy moszkvai konferencián is beszámoltak arról, hogyan sikerült a kutatócsoportnak megoldania egy évszázados régészeti és történeti kérdést. Előadásuk címe:

• Anna Szécsényi-Nagy, Noémi Borbély et al.: Integrating Forensic Genetics and Bioarchaeology in the Identification of the Skeletal Remains of Béla, Duke of Macsó (c. 1245–1272)

November 14. – MABIT Bioinformatika 2025 konferencia, Budapest

A Magyar Bioinformatikai Társaság tudományos konferenciáján Gyuris Balázs a már említett, a 10. századi magyarok egy részének uráli eredetét igazoló tanulmány eredményeit ismertette, Gerber Dániel pedig az egyik legnagyobb történelemformáló hatással bíró háziasított állatfaj, a lovak archeogenomikai kutatásának főbb mérföldköveit, ezek jelentőségét, illetve a felmerülő módszertani nehézségeket mutatta be a résztvevőknek. A prezentációk szerzősorai és címei:

• Gyuris Balázs, Leonid Vyazov, Türk Attila, Szécsényi-Nagy Anna: A legújabb archeogenomikai módszerek alkalmazási lehetőségei a magyar őstörténet kutatásában
• Gerber Dániel, Heltai Botond, Jakab Kristóf, Szécsényi-Nagy Anna: Archaikus ló-genomok vizsgálatának perspektívái és nehézségei