2026. május 20–22. között, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének szervezésében került sor a népvándorláskor kutatóinak 32. konferenciájára. A három napos rendezvényen a római kori Barbaricumot, a népvándorláskort és a kora középkort érintő, folyamatban lévő kutatások és eddigi eredmények kerültek bemutatásra.

A több mint 70 előadást és posztert felvonultató konferencián az Archeogenomikai Kutatóintézetben folyó munka eredményeit két munkatársunk prezentálta.

Gyuris Balázs előadásában két dél-dunántúli lelőhely, Kölked-Feketekapu és Babarc vizsgálati eredményein keresztül mutatta be, hogyan járulnak hozzá az archeogenetikai módszerek az avar kori Kárpát-medence helyi népességeinek és a keleti, sztyeppei térségből újonnan érkező közösségek viszonyának felderítéséhez. Az ERC HistoGenes projekt részét képező kutatás több mint 400 teljes archaikus genom és több száz szén, nitrogén és strontium izotóp minta elemzésére épült, ezáltal lehetőség nyílt a közösségek mobilitásának, táplálkozásának, származásának és biológiai rokonsági viszonyainak részletes vizsgálatára. Az előadás szerzősora és címe:

  • Gyuris Balázs, Ahmet Buğra Şahin, Hajnal Zsuzsanna, Gulyás Bence, Gallina Zsolt, Faragó Norbert, Szeniczey Tamás, Rácz Zsófia, Győrffy-Villám Zsombor, Neményi Réka, Tóth Zsolt, Samu Levente, Koncz István, Vida Tivadar, Szécsényi-Nagy Anna:
    Közösségek a dél-dunántúli avar korból: multidiszciplináris eredmények a Kölked–Feketekapu és Babarc–Mérnökségi telep lelőhelyekről

hadak_utja2026_gyuris_balazsFotó: Mészáros Andrea

Csáky Veronika előadásában a 10. századi Kárpát-medence népességének genetikai jellemzését a régészet szempontjából releváns aspektusokra fókuszálva mutatta be, szemlézve az elmúlt évek kutatásainak jelentős előrelépéseit. Ezeknek köszönhetően az uráli eredetű egyének Kárpát-medencei megjelenése térben és időben is meghatározhatóvá vált, valamint kapcsolati dinamikájuk is feltárult a helyi és az egyéb keleti területekről származó csoportokkal. A közösségek szintjén további különbségek és/vagy hasonlóságok kiértékelésére van lehetőség a Csáky Veronika vezette NKFI Starting projekt keretében vizsgált teljes temetők alapján. Az előadó példákkal szemléltette, hogyan segíthet a régészeti genetika például a temetői közösségek szerveződésének felderítésében vagy az időrend tisztázásában. Az előadás szerzősora és címe:

  • Csáky Veronika, Szerifert Bea, Gyuris Balázs, Jakab Kristóf, Rókai Zsombor, Mende Balázs, Füredi Ágnes, Wilhelm Gábor, Langó Péter, Türk Attila, Szécsényi-Nagy Anna:
    A 9–10. század fordulóján a Kárpát-medencébe betelepülő csoportok genetikai kapcsolatrendszerének új vizsgálati eredményei.

hadak_utja2026_csaky_veronikaFotó: Mészáros Andrea

Az esemény teljes programja valamint az előadások és poszterek rezüméfüzete az SZTE BTK Régészeti Tanszékének honlapján olvasható.