2022, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója számos konferenciát hívott életre, ezek közé tartozott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézetei részvételével a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Tudomány Ünnepe sorozat keretében megtartott Aranybulla 800 interdiszciplináris konferencia is.

A tanácskozás középpontjában nem az Aranybulla, azaz a kiadásához vezető út, a szöveg elemzése állt, hanem az a szellemi és építészeti környezet, amelyben a törvény megszületett, valamint az a hatás, amelyet évszázadok alatt kifejtett. Az előadások jól szemléltették az egyes intézetekben folyó kutatások összetartozását, továbbá a bölcsészettudományok mellett a természettudományok és az informatika kínálta lehetőségeket is felhasználták.

Az érdekődő közönséget Zsoldos Attila, a BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora, az MTA rendes tagja, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának osztályelnöke, valamint Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója köszöntötte. A konferencia levezető elnöke Weisz Boglárka, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Középkori Osztály osztályvezetője volt.

Fotó: Szigeti Tamás/MTA

Az eseményen Szeifert Bea, az Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársa is előadást tartott, mely a Dunántúli hatalmi központok Árpád-kori népességeinek bemutatása az új genetikai kutatások tükrében címet viselte (az előadás szerzői: Szeifert Bea, Csáky Veronika, Gerber Dániel, Szőke Béla Miklós, Merva Szabina, Petkes Zsolt, Évinger Sándor, Rácz Piroska, Líbor Csilla, Szécsényi-Nagy Anna, Mende Balázs Gusztáv). A téma az Árpád-kori dunántúli hatalmi központok népességeinek sokszínűsége volt, bemutatva a Kárpát-medence genetikai összetételéről szóló ismereteket a magyar államalapítástól az Aranybulláig tartó időszakból. Régészeti, történeti, antropológiai szempontok figyelembevételével betekintést nyújtott a Zalavár, Visegrád és Székesfehérvár környékén feltárt temetők népességeinek genetikai összetételébe, a közösségek rokoni viszonyaiba. Emellett kitért a Jáki templomban feltárt 13. századi emberi maradványok bioarcheológiai vizsgálatainak eredményeire is.

A részletes program és az élő közvetítés ITT érhető el.