A HistoGenes ERC Synergy projekt 2022. október 18-21. között Budapesten tartotta éves találkozóját. A 2020-ban indult projekt célja a Közép-Duna medence térségében a Római Birodalom bukása után és a nagy népvándorlások idején a kora középkori népesség átalakulásának, formálódásának és biológiai hátterének vizsgálata.

Ennek keretében  mintegy 6000, a 4. és 9. század között élt egyén csontmaradványainak genetikai és izotópos vizsgálata valósul meg. A találkozón a projektben résztvevő 10 országból 70 kutató vett részt: genetikusok, történészek, régészek, geokémikusok, fizikai antropológusok és bioinformatikusok.

A 2020 májusában indult HistoGenes projekt lassan a futamidő feléhez ér, és ez alkalmat adott az eddig elért eredmények számbavételére. A pályázatba betervezett minták mintegy 80%-a került levételre, s ezek több mint fele már teljes genom-szekvenáláson is átesett. A találkozó első, nyílt napján az ELTE Régészettudományi Intézet szervezésében az ELTE BTK Kari Tanácstermében a kutatócsoportok munkabeszámolóira került sor. Itt hangzott el az Archeogenomikai Intézet tudományos segédmunkatársának, Gyuris Balázsnak az előadása is Zooming in on the Avar period site Kölked-Feketekapu B: Comparative analyses of genetic transitions and bioarchaeological evidence címmel.
A területi és tematikus alapon szerveződő kutatócsoportok a mintákat adó egykori temetkezési közösségeket vizsgálják régészeti, csonttani, genetikai és izotópkémiai módszerekkel, hogy a temetkezési szokásokon keresztül megnyilvánuló szociális viszonyokat és a korabeli hétköznapi élet különböző aspektusait jobban megismerjük.

Az ERC projekt munkacsoportjai a Közép-Tisza vidékről, a Kisalföldről, Keszthely térségéből, a Dél-Dunántúlról, a Bécsi-medencéből és Szlovéniából származó minták segítségével elemezték a helyi lakosság sorsát és keveredését, együttélését az északi és keleti bevándorlókkal, germánokkal, szlávokkal és a sztyeppei népekkel. Vizsgálták a társadalmi hierarchia és státusz biológiai hátterét, a kulturális és etnikus hagyományok öröklődését és átalakulását. A rokonsági viszonyok megismerése alapvető információkat ad a társadalom szerveződése, a családok működése  szempontjából. Jól látható, hogy a gazdálkodás és az életmód miként befolyásolja az együttélési formákat. A projekt régiónként több lelőhely teljes vizsgálatát végzi. Ennek az intenzív mintavételnek köszönhetően már látható, hogy akár azonos korszakból és régióból származó lelőhelyek között is különbségek foghatók meg a közösségek társadalmi szerveződésében. Az egykori Pannonia területén bizonyítható a helyi népesség továbbélése, az Alföldön pedig az avar korban keleti eredetű, patrilineáris leszármazást mutató, hosszú ideig egy helyben lakó közösségek figyelhetők meg.

A találkozó második napján az ELKH Bölcsészttudományi Kutatóközpont Archaeogenomikai Intézete szervezésében megrendezett munkaértekezleten Molnár Antal, a BTK tudományos főigazgató-helyettese köszöntötte az egybegyűlteket. Az ERC projektbe bevont kutatók körében lezajlott egynapos munkamegbeszélés az új genetikai és kormeghatározási módszerek kérdésével, és a következő kutatási periódusban alkalmazandó kutatási- és publikációs stratégia kialakításával foglalkozott.

Az intenzív munkaértekezlet után a résztvevők a projektben vizsgált lelőhelyek közül Zalavárra és Keszthely-Fenékpusztára kirándultak a találkozó harmadik napján.